Miután elolvastunk sok-sok életvezetős, életmódtanácsadós újságot, könyvet, jártunk már sok tanfolyamra, kezelésre, vagy sokat hallottunk ezekről, vagy megrázzuk magunkat és azt mondjuk, áááá ez egy nagy humbug, egyszer élünk és utánunk az özönvíz, vagy valamelyik stílusba, nézetbe belegabalyodunk és fanatikusan követőkké válunk.
Na, én ezt nem csinálom.
Mert miután elolvastam sok-sok életvezetős, életmódtanácsadós újságot, könyvet, jártam már sok tanfolyamra, kezelésre és sokat hallottam ezekről, megráztam magam és azt mondtam, akkor jó, kialakítom most már, hogy én hogyan.
Ezt tudom megmutatni és nem szeretném, ha követnél, ha azt gondolnád, ugyanaz jó neked és ugyanúgy hat rád, ahogy nekem, ahogy rám. Szerencsére, nem. Ezért vagy te te és ezért vagyok én én.
Elfogadom, hogy nem lehetek teljesen őszinte bárki előtt, elfogadom akár egyetértek vele, akár nem. Nem számít. Magam előtt őszinte lehetek. Mert ha mindenki be is veszi álságomat, egyvalakit nem tudok átverni. Magamat. Pedig sokszor azt hiszem, na ezt bevette(m). Aztán nem tudok elaludni, fáj a gyomrom, fejem, beáll a nyakam..........és be kell látnom, nem vettem be. És ez nagyon jó. Tudni, hogy magamra számíthatok.
Hosszú időbe telt, míg erre rájöttem és most már bátran megyek ezen az úton, ami lehet, hogy poros, lehet, hogy néhol szűk és sáros, de más utak is kanyarognak utasaikkal mellettem olykor, máskor meg kereszteznek, integetünk, összemosolygunk, nyelvet nyújtunk.
"Furcsa szerzet az ember! Alighogy megkötözik vagy bezárják pár napra, máris kétségbeesetten követeli a szabadságot. Azt viszont élvezi, ha saját indulatai, szenvedélyei és tudatlansága verik láncra. Testét, földi lakhelyét börtönné alakította, és saját szenvedéseit megkedvelve mindent megtesz azért, hogy el se kelljen elhagynia."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése