néhány fogalom azok közül, amik a legfontosabbak nekem
sokan éreztük már, és vélhetően többször (sokszor), hogy "elsodor az élet", ha jó dolgunkban, akkor nem is bánjuk igazán, sőt lubickolunk benne, ha problémák hulláma okán, akkor erősebben érzékeljük, hogy nem éri lábunk a talajt - mennyire utáltam ezt a francia mondást, hogy C'est la vie, emiatt a mondás miatt sem bántam, hogy nyolcadik után ráhagytam a családomra, hogy helyettem eldöntse, a korábban megalapozott német helyett új nyelvbe kezdek a gimiben, a franciába, mert volt valaki, szerencsére nem emlékeszem, ki volt, aki valamely szorult helyzetemre, kudarcomra, sommaásan annyit mondott: c'est la vie, és nem volt hajlandó lefordítani, somolyogva jegyezte meg, majd megtudod, és tényleg megtudtam, és ez a történet azért jutott eszembe, mert egyre sűrűbben dünnyögöm a saját orrom alá, ilyen/ez az élet.....
és nem baj, ha éppen elsodor az élet, ami alatt én olyasmit értek, hogy a bevett szokások, napi ritmus, aktuális tervek kapcsolattartási rend borul bármi miatt, HA a sodrás egy apró szünetében felbukkanok a felszínre és TUDOM (tudatosítom), hogy ez most a sodródás (sodródás alatt mit értek? amikor pl. egy betegség felbukkanása, az azzal való teendők, nehézségek, meglepetésekhez kell percről percre reagálni, és tervezni a vizsgálatokon, az azokra való felkészüléseken stb.n kívül semmit nem lehet)
a TUDATOSSÁGot sokan hideg fejű törtetésnek, karrierizmusnak, célratörő másokon átgázolásnak értelmezik, és mekkorát tévednek
a tudatosság sem nem pozitív, sem nem negatív fogalom, a tudatosság teljesen lecsupaszítva annyit tesz: (tudom) tudatosítom, hogy "mibe' vagyok"
a tudatosság egy folyamat, ezért írtam zárójelbe a tudom szót, mert nem feltételnül ugrik be azonnal, ahogy az aranybulla évszáma a válasz a kérdésre "mibe' vagyok", hanem egy folyamat, amihez különböző eszközök, és tényleg itt a számtalan fogalom a helyes, számtalan eszköz létezik, és minden bizonnyal folyamatosan születnek újabbak, amiket a tudatosítás folyamatában használhatunk
mindegyik eszköz jó, és a legjobb, ha mindenki maga találja ki, melyikeket építi be az életébe, és szerencsére minden oldalról ömlenek ránk ehhez a keresgéléshez az ajánlatok, ami könnyíti is, de bizony nehezíti IS a helyzetet, hiszen azt kell megtalálnom, ami az ÉN ESZKÖZÖM, és nem azt kell magamra erőltetnem, ami a másiké
ugye milyen érdekes, hogy a tudatosság eszközeit keresve már tudatosnak kell lennünk, különben csak másolók maradunk, és továbbra is sodródunk, sodródunk
van az a mondás (sokan közhelynek tartják), hogy "az idő minden megold", és valóban a tudatossághoz idő kell, de ha ebben a pillanatban kezded, akkor pont időben válsz tudatossá (ezért vállalom a felelősséget)
az ÖNREFLEXIÓ röviden annyit tesz, hogy felismerjük érzéseinket, viselkedéseinket cselekedeteinket, a felismeréssel, megértéssel már közelebb vagyunk magunkhoz, a szükségleteinkhez, amiknek felvállalása segít a felelős döntéseinkben
TUDATOS JELENLÉT - MEDITÁCIÓ
akármerről közelítek az eszközökhöz, mindig a meditációnál kötök ki, és nagy öröm, hogy sokan, és minden nappal még többen hirdetik a tudatos jelenlét, éber figyelem hasznát, gyógyító erejét
és öröm az is, hogy valóban bárhol találhatunk meditációhoz leírást, hanganyagot, csoportot...
sok évtizeddel ezelőtt onnan indultam, hogy nem mertem behúnyt szemmel ülni, nem tudtam, hogy nem merek magamra maradni magammal, ideges lettem, befeszültem, kivert a víz, és kimenekültem a helyzetből elfogadva, hogy én már csak ilyen vagyok
ma már nem ilyen vagyok, és ez jó nekem
több helyen olvastam, hogy a vezetett meditáció gyakorlásán túllépve az "igazi", amikor csak úgy vagy, és ez vezet el a megvilágosodásig (hallottam már olyan kérdést is, hogy ez mennyi idő alatt elérhető)
én helyzettől és igényemtől függően gyakorlok rövid vagy hosszabb, ülő vagy sétáló, irányított vagy "szabad" meditációt, és azt gondolom, hogy ez a legteljesebb mindegy, egyetlen fontos van, a GYAKORLÁS
