Márciusi fotók

 

 Corvin áruház

Trüffel torta - 80

meditáció

oltási csomag

cukkini pörkölt készül gyógyuláshoz

évtizedvégi gondolatok

hujújjjj, nemcsak az évnek lesz vége 1-2-3 nap múlva, hanem egy egész évtizedet hagyunk a hátunk mögött, erre azért nem gondoltam sokáig (pedig életkorom több, mint 10), már jóideje évrendezek/évtervezek yearcompass.com füzettel, igaz, hogy csak ebben az évtizedben kezdtem, de még az idei füzetük sem hívta fel erre a figyelmet, amit jól is tett, mert az egész évtizedemre vonatkozó naptáraimat nem tudtam volna feldolgozni abban a másfél órában, amit szántam rá, de azért érdekes lenne, mik azok a nagy események, nagy történések, amik eszembe jutnak.

2010? jajjj, jól emlékszem az egész országunkat érintő nagy választási esemény eredményére, ami azóta sem változott

2011 - a képzésalkalmak csúszása miatt nem 2010-ben, hanem 2011 év elején vehettem kézbe Szocio- és művészetterápiás csoportvezető bizonyítványomat Németh Lászlótól, a MMSZKE vezetőjétől, ennek a blognak (morfondÍrok www.holdcsillag.blogspot.com) születése

2012 - Lili leérettségizik az ELTE-n folytatja, Bogi Zuglóban kezd dolgozni, szeptember: az Esély Családsegítő Központ vége

2013 - november: Zuglóban kezdek dolgozni

2014 - augusztus: új fejezet a családi kapcsolattartásban

2015 - Lili az ELTE-n folytatja MA képzésben, elhagyom a húsevést (pontosság kedvéért, halat továbbra is fogyasztok) és a munkában kiteljesedem

2016 - szociális szakvizsga, hatha jógaoktató képzés

2017 - az általános iskola kezdésének 45. évfordulóján évfolyamtalálkozó szervezése Zalaegerszegen Budapestről, lakás eladás/vásárlás

2018 - Lili az ELTE doktori iskola hallgatója, Indiai utazás

2019- megjelenik Lili verseskötete, gyalogos Balatonkör, life coach képzés, emlékezetes önkormányzati választások, Indiai utazás, Független Színpad alakulásának 30. évfordulója kösz Tucsni András!, saját youtube csatorna

Ezek jutottam eszembe viszonylag könnyedén puskázás nélkül, az utóbbi 7 év (nem is az évtized fele, hanem több) emlékei élénkebbek, de a felsorolásból is látszik, hogy kellenek a nagy dolgok, mert picire nem emlékszem, vagy próbáljam ki, hogy a következő évtizedben csak rutinból élek, és akkor majd megnő az apró dolgok jelentősége?

Ez ugyan költői kérdés, de ha valaki kedvet érez, megválaszolhatja ;)

Több évrendező/évtervező brossúra kering erre-arra, meg is értem, hogy sokan kedvet kaptak össze-vissza formálni a csodajól működő füzet tartalmát, és bizalmat is szavaztam némelyiknek, és azt tapasztaltam, hogy a legjobb részek bennük azok, amiket a yearcompass.com ingyenes termékéből egy az egyben átvettek.

A következő év (is) a változás éve lesz, azt mondják. Nem a csendes, hömpölygős, észrevehetetlen, hanem az erőteljes, akár fájdalommal, nagy zajjal járó változásé. Lehet ebben hinni, nem hinni, én szívesen játszom (egy éles határig) ilyet, hogy aztán 2020 végén majd jól megnézzem, hogy is alakítottuk én (és szűkebb-tágabb) környezetem az életem.

Mit is írhatnék még, mielőtt egy újabb évet/évtizedet búcsúztató találkozóra megyek? 

Legyen olyan a következő évünk/évtizedünk, amilyennek szeretnénk! 

(Már ha van erről bármi fogalmunk/érzésünk) (Aki megcsinálja a yearcompass évtervezést, az tuti közelít ;) )

Olvasónapló július-augusztus

Teljesítettem, sőt dupláztam a tavaszi fogadalmam, nem egy, hanem havonta kettő könyvet (regényt) olvastam el ezen a nekem hűdemegterhelő és hűdetömény és hűdevégletes nyáron, azaz júliusban és augusztusban (mert júniusban még nem vettem észre, hogy nyár van, meg mert az a hónap lájtos volt, erről ITT írtam).

Július egy hiperszuper születésnapról, egy hipernehéz köszvényápolásról, munkáról-tanulásról és klímamentes mávos ingázásról szólt, de mindeközben:

és

Berkesi András: Küszöbök

Az Apró Dolgok Istene angol nyelven jelent meg 1997-ben, tavaly októberi indiai jártomban-keltemben (ezt most szándékosan írtam ilyen bicskanyitogatóan, de annyira fantasztikus érzés volt)  a dehraduni pályaudvaron a könyvárusnál vásároltam Lilinek (eredeti nyelven, azaz angolul) egy példányt belőle:

itt vettem a könyvet

Erre ő viszonzásképp kihozta nekem a könyvtárból Greskovits Endre fordításában, én pedig óriási várakozással kezdtem bele. És nagyon nehezen ment. Éreztem a líraiságát, a finomságot és a mélységet, és végig is küzdöttem magam az erre-arra csavarodó, ide-oda ugráló mozaikosan kapcsolódó szövegen.  Amit kivettem belőle, az az előítélet, a megbélyegzettség következményének végzetszerűsége. És a szépsége annak a tragikus életnek.

"Tudod, mi történik, mikor megbántod az embereket? - kérdezte Ammu. Amikor megbántod az embereket, ők kezdenek kevésbé szeretni. Ezt érik el az elővigyázatlan szavak. Ezek miatt az emberek kicsit kevésbé szeretnek.
Hideg, szokatlanul sűrű hátbolyhú Molylepke telepedett könnyedén Ráhel szívére. Ahol fagyos lábai hozzáértek, ott libabőrös lett. Hat libabőr elővigyázatlan szívén.
Ammu kicsit kevésbé szerette." (Ammu Ráhel anyja, csakúgy mondom)

"Ismeretségük első évében, mielőtt összeházasodtak, egy kis varázserőt fedezett fel önmagában, és egy darabig úgy érezte magát, akár egy dévaj dzsinn, aki kiszabadult a lámpásból. Talán túl fiatal volt annak felismeréséhez, hogy amit ő a Csakó iránti szerelmének tart, az valójában csak önmagának tapogatózó, bátortalan elfogadása."

Ilyenek vannak benne.

*

Hogy tovább nehezítsem a hónapom, gyorsan elolvastam még (a kis faházban találtam) Berkesi András Küszöbök című regényét. Még kora serdülőkoromban olvastam a Sellő a pecsétgyűrűn-t (1967-ben készült ebből magyar film), és kíváncsi lettem. 30-as évek vége Berlin, 44-es megszállás idején Budapest, Gestapo, nácizmus, titkosszolgálat, ellenállás, szerelem, ahogy az egy Berkesi-regényhez illik. A szerző a Kádár-korszak legtámogatottabb szerzője volt, rengeteget írt, és óriási példányszámban adták ki, én a fent említett két könyvet olvastam, azok alapján nagyon jól író írónak ismertem meg igen profi dramaturgiával, jól szerkesztett, izgalmas és nem túlírt stílusban.

*

A júliusi ápolással és bizonytalansággal teli hónapot követően az augusztust így indítottam:

Később egyszercsak a címlapra tévedt a szemem (és idétlenül fölröhögtem a választásomon), igen, ez az aggodalom töltött el egész júliusban. 

Elnézést kérek a mestertől, de ez első Cook-próbálkozásom, ez a (számomra) poros és közhelyekkel telített több tucat oldal gondolkoztatott el azon, hogy lehet, hogy nem mindent kellene befejeznem, amit elkezdek.....

*

De aztán beköszöntött az augusztus, és nyaralni indultunk, egy könnyű kis női könyvet gondoltam magammal vinni heverészéses olvasáshoz: 

Anita Diamant: A vörös sátor

Árokszállásy Zoltán fordította, és ez minden volt, de könnyű kis könyv a legkevésbé. Egy szívemnek kedves női körben csodálkoztak rá, hogy én nem olvastam még Anita Diamant A vörös sátor regényét (már most mondom, hogy készült belőle 3 részes mini sorozat), ezért nyaralás előtt gyorsan beszereztem, a cél nem titkoltan az volt, hogy majd jól elandalodom a romantikus történeten. Aztán szembe jött velem egy ószövetségi történet, és ettől jól berezeltem, de jó érzékkel nem volt más könyv a közelemben, és muszáj volt belemélyednem......és csak mélyedtem, és mélyedtem, és most ajánlom ezt a könyvet anyáknak és lányaiknak (ha vannak), és barátnőknek is, és minden más hozzátartozónak, mert bár az elbeszélő nő, Dína (Jákób egyetlen leánya), és (szerintem) lényeges eleme a regénynek a bemutatott társadalmi csoport(ok) vélekedése, viszonyulása a női léthez, női-férfi, párkapcsolati szerepekhez, szexualitáshoz, várandóssághoz ésatöbbi, de emellet és ezzel együtt bárki és tényleg bárki élménygazdagon teheti le a végén a könyvet.

Most következik néhány, nem néhány, hanem elég sok idézet a könyvből, amiket azért írtam ki, hogy időről-időre felidézhessem magamnak, ha úgy érzed, neked kevesebb is elég, csak olvass bele, aztán élvezd a regényt, és ha van kedved utána "visszajönni" ide, akkor vedd végig az én ízlésem szerinti válogatást:

"...Juda születése után Lea kissé elfáradt. Ő, aki addig mindig elsőként kelt, és utolsóként tért nyugovóra, és lehetőleg mindig két dolgot csinált egyszerre (például gyermeket dajkálva kavargatta az ételt, vagy gabonaőrlés közben mások szövés-fonását felügyelte), délutánonként kissé szédülős lett, és árnyékot látott ott is, ahol nem volt.
Ina ezért azt tanácsolta neki, hogy gy darabig ne essen teherbe, s hozott neki ánizskapormagvakat, továbbá megtanította, hogyan készíthet méhviaszból fogantatást gátló eszközt.
Lea számára tehát eljött a pihenés ideje. Örömmel figyelte vasgyúró fiainak növekedését, s nem múlt el nap, hogy meg ne simogatta volna őket......Minden éjjel jól aludt, s reggelente pihenten ébredt."

"Sosem értettem meg (mondja Zilpa), mit eszenek a nővéreim Jákóbon - mondta gyakran, s legyintett hozzá hosszú kezével. - Nekem ez is csak olyan kötelesség volt, mint mondjuk a gabonaőrlés, valami, ami testileg inkább fárasztó, de el kell viselni, mert nélküle nem mehet tovább az élet. De ne hidd, hogy emiatt csalódott voltam, hiszen eleve nem is vártam semmit a testi szerelemtől."

"Anyám ezután két hónapot töltött a vörös sátorban. A fiúk születése után ugyanis az anyák csupán egy hónapot pihentek, de ha újabb életadó születik, azt tovább kell távoltartani a férfiak világától. - Nagyon élveztem a második hónapot, mesélte anyám. - A nővéreim mindkettőnkkel fejedelmi módon bántak. Téged egyetlen pillanatra sem hagytak őrizetlenül, mindig akadt, aki ringasson és dédelgessen. Reggel és este olajjal kentük be a bőrödet. Dalokat is énekeltünk neked, de sohasem gügyögtünk hozzád, hanem olyan értelmesen beszéltünk veled, mintha te is a nővérünk lennél..."

"Ekkor láttam meg, hogy nem csupán magas, hanem széles vállú és karcsú derekú is. És ugyan elmúlt már negyvenéves, de egyenes a tartása, tiszta a tekintete, s még csaknem mindegyik foga megvan. Észrevettem, hogy az apám jóképű, és méltó az anyámra.
Ez a felfedezés azonban nem volt vigasztaló a számomra.......Anyám számára nincs fontosabb ember Jákóbnál. Én nem vagyok neki annyira fontos, mint ő nekem. Ő elsősorban feleség, és csak azután anya. Ezen a felismerésen majdnem elsírtam magam, de ezt röstelltem volna, mert már túl nagy voltam hozzá. Rövid időn belül nekem nővé kellett érnem, s akkor majd megtanulhatom, miként osszam meg a lelkemet."

"....Mi védelmezünk téged! A család és a nővéreid óvnak meg az éhezéstől, a hidegtől, az őrülettől. Bevallom, én néha azt gondolom az istenekről, hogy csak mi, emberek találtuk ki őket a sötét gondolataink távoltartására."

"...Meséltem Tábeának a vörös sátorról, ahol anyáim az újholdat ünneplik süteményekkel, énekléssel és történetekkel, s ilyenkor félretesznek minden ellenségeskedést. Elmondtam, hogy engem, mint egyetlen életben maradt lányt, beengedtek maguk közé gyermekkoromban, bár ez nem volt szokás, hiszen még nem értem nővé..."

"....A Nagy Anya, akit mi Innának hívunk, felruházta a nőket egy adománnyal, amiről a férfiak mit sem tudnak, és ez a vér titka. Az újholdkor érkező gyógyító folyásban a férfiak csak a rosszkedv, bosszúság és fájdalom forrását látják, azt hiszik, szenvedünk tőle és szerencsésnek tartják magukat, mert mentesek ettől. Mi pedig nem világosítjuk föl őket holott az, aki belép a vörös sátorba, mind tudja az igazat. A vörös sátorban lassú folyóként csörgedeznek a napok, amint Inana ajándéka keresztülfolyik rajtunk, megtisztítva testünket az előző havi haláltól, s fölkészítve az új élet befogadására, mi pedig köszönetet mondunk neki a megpihenésért, az újjászületésért, s azért a tudásért, hogy az élet a mi combunk közül származik, és vérrel kell érte fizetni"

"....Másodiknak egy kereskedő érkezett (Rebeka elé), aki áldást kért a karavánja útjához. Rossz idők járnak rám mostanában.........Ezt neked kell rendbe tenned - mondta (Rebeka) intő hangsúllyal........más nem segíthet rajtad - jelentette ki és intett, hogy menjen isten hírével, mire a kereskedő hátrált, majd futásnak eredt, mintha üldöznék.
Rebeka látta rajtam, hogy nem értem a dolgot, ezért megmagyarázta: - Csak tolvajok fordulnak hozzám azzal, hogy tegyek csodát az üzletükkel."

".....Én most semmit sem cipelhetek anya - mondtam. Ő csak óbégatni tudott meglepetésében, aztán megcsókolta mindkét orcámat, s példáját követték a nagynénéim is. Sógornőim megtapsoltak, és mindenki egyszerre kezdett beszélni. Inna is berohant megtudni, mi ez a nagy lárma. Csupa mosolygó arc vett körül."

"Csak azt furcsállom, hogy nem tudja: ha a gyerek felnő, többé már nem szülei kedvét keresi, hanem a magáét. És ez igaz a lányikra is."

"Mezítláb, egy szál ingben kisétáltam a táborból, és örökre magam mögött hagytam a családomat. Meg a szeretetet is, amelyet soha többé nem láthattam az anyám szemében, de nem bírtam volna köztük maradni." 

És ekkor tartunk kb. a regény kétharmadánál.......
Amikor e sorokat írom, a bookline.hu -n rendelhető a könyv. Majd, ha Lili is elolvassa, megnézzük a háromrészes minisorozatot is.

*

Augusztus végén pedig az alábbi könyv vezetésével hazaugrunk térben és időben is. Mielőtt bárki elkezdene kételkedni, lelkesen ajánlom ezt a krimit is olvasásra, mert izgalmas, mert mai és történelmi is egyben, mert nő írta és mert jól.
Vicc nélkül, nagyon bejön nekem a két idősík, a mai Magyarország (külön köszönet a társadalomkritikáért), és a múlt század közepi görög emigráció-időszak, jók a figurák, a jellemek, feszes a cselekmény. De nekem nehézkesnek és didaktikusnak tűnt a görög betétek brechti alkalmazása, és be kell vallanom, kb. a felénél jöttem rá, hogy nem egy, hanem két görög visszaemlékezőt követek, egy férfit és egy nőt, viszont nagyon örültem kiművelésemnek a második világháború utáni görög emigráció hazánkat érintő szerepéről, viszont nem érzem jó választásnak a címet (nekem még az alcím is elment volna kötetcímnek), meg a nyomozás fejezetcímeivel sem vagyok kibékülve, mert engem speciel nem érdekel, hogyan telnek közben a napok, viszont a görög szál címeiben elsikkad, hogy melyik a múlt és melyik a most, talán a betűtípusokból és árnyalatokból a kevesebb több, de legalábbis érthetőbb lenne, és pl. szintén a görög szál miatt emleget a szerző valahol, mondjuk a 268. oldalon egy olyat, hogy "migráns státusz", amiről én úgy tudom, hogy olyan nincs, vannak viszont olyanok, hogy menekült vagy oltalmazott vagy befogadott, és picit csalódott voltam, hogy hiába vártam VIGYÁZAT SPOILER!, hogy Vanda fejéről lekerüljön a kendő.

Abban viszont remélem, nem csalódom, hogy várom a folytatást......

Cserháti Éva: A sellő titka

Havonta egy könyv- pipa

no, ez így nem teljesen igaz, azaz egyáltalán nem igaz, először az, hogy nem kezdeményeztem és nem is csatlakoztam (eddig) ilyesféle kihíváshoz, most, márciustól kezdtem, másodszor pedig azért nem, mert amennyiben benne lettem volna ilyen kihívásban, elbuktam volna, mert a három könyv közül kettőt márciusban olvastam el, a harmadikat pedig januárban kezdtem és márciusban fejeztem be, így viszont pont kijön az egy hónap-egy könyv, ha-ha-ha

1. Szeretetteljes ajándék Lilitől karácsonyra, az újév fordultával bele is kezdtem nagy svunggal, hogy milyen jó, hogy én voltam ott, ismerem (jó, ezt én sem gondoltam komolyan, hogy két hét mártózás a helyszínen a kultúrában valódi ismeretet jelentene) de tény, hogy utazás előtt több könyvvel készítettem magam a történelméből, jelenéből, és voltam Agrában, utaztam vonaton, jártam kis- és nagyvárosi utcákat, láttam szabadtéri színpadon a Ramajana-t (utóbbinak nincs köze a könyvhöz), - aztán alaposan lelassultam, éreztem én a hangulatot, és valóban több ponton töltött el a boldog "ezt már ismerem" érzése, de komoly munka volt az egyébként kitűnően fordított (Falvay Mihály) Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei olvasása.

Baromira kíváncsi vagyok, milyen FILM készült belőle. 

Az átlagos olvasó (mint én is) észre sem véve az európai és az amerikai irodalmat követi  - itt hívnám fel a figyelmet a kortárs magyar irodalom létezésére, rendkívüli fontosságára, létjogosultságára és olvashatóságára, és bármilyen meglepő, bizony az élet nem állt meg Gárdonyi Gézánál és József Attilánál - viszonylag ritkán kerül a kézbe más, távoli világot bemutató könyv (oké, Murakami Haruki ismert sztár, sokan olvassuk), ez a regény viszont témáját tekintve is más, India XX. századi történelmét, Pakisztán születését hivatott bemutatni, egy különleges történés köré építve, az elbeszélő azon gyermekek közé tartozik, akik India és Pakisztán függetlenné válásának pillanatában 1947. augusztus 15. éjfélkor születtek, és........ 

Fontos még, hogy a regény nem az indiai vallási többséget (teljes népesség kb.: 1 365 000 000 fő, igen, egymilliárd háromszázhatvanöt millió), hindu kb 80%, hanem a (jelenleg) 13,4 %-ot képviselő iszlám vallású csoportba tartozó családra és környezetére fókuszál.

" Ismeretes, hogy az államok átszervezésére alakult bizottság még 1955 októberében átadta jelentését Néhru úrnak; egy évre rá meg is valósították a bizottság javaslatait. Újra fölosztották Indiát, tizennégy államot és hat, központilag kormányzott "területet" alakítottak ki benne. Az új államhatárokat azonban nem a folyók, nem a hegygerincek, nem a földrajzi adottságok jelölték ki: szavakból emelt falak voltak inkább. A nyelv osztott meg bennünket: Kérala a malajálam  nyelvűeké lett(...) Karnátakát a kannada nyelvűek bírták; a megcsonkított Madrász állam - mai nevén Tamilnádu - a tamilul értőknek adott otthont...)"

egy gondolat az arányokról:

" Mert gondoljuk csak meg: a történelem az én verzióm szerint 1947. augusztus 15-én új szakaszába lépett - ám egy más verzió szerint ez az elkerülhetetlen dátum csak egy röpke pillanata a Sötétség Korának, a kalijugának, amelyben a halandóság tehene kénytelen egy lábon egyensúlyozni. A kalijuga fajtánk vesztes kockadobása; mindennek a legalja; az a kor, amelyben a vagyon méri a rangot; amelyben a gazdagság az erényességgel egyenlő, amelyben férfi és nő között a szenvedély az egyedüli kapocs; amelyben a csalárdság hozza a sikert (...) ez a korszak i.e. 3102. február 18-án pénteken kezdődött és mindössze négyszázharminckétezer évig fog tartani! S noha máris törpének érzem magam, hozzá kell tennem, hogy a Sötétség Kora csak a negyedik szakasza a mahájuga ciklusnak, amely a maga teljességében tízszer ilyen hosszú; és ha fontolóra vesszük, hogy Brahmá egyetlen napja ezer mahájugából áll, megérthetik, mire gondoltam az arányokról szólva"

más:

"A szeretetet, fiacskám, minden anyának meg kell tanulnia, nem születik az a kisbabával együtt, meg kell azt szerezni, és én tizenegy év alatt megtanultam. hogy fiamként szeresselek" 

"Ha egy prófétát leköröz és fölfal a történelem, az még nem bizonyítja, hogy hamis próféta lett volna. Mindig is érdemes férfiak kóboroltak a sivatagban"

"....nagy tömeg verődött össze (...) éjszakai tekergők és japán turisták, akik (ez alkalommal) sebészmaszkot viseltek merő udvariasságból, meg hogy ne fertőzzenek bennünket a kilehelt csíráikkal; és voltak ott rózsaszín európaiak, akik fényképezőgéplencsékről csevegtek a japánokkal, és kattogtak a zárak és pukkadoztak a vakulámpák, és egy turista azt mondta nekem, hogy India csakugyan csodálatos ország, és bámulatra méltó hagyományai vannak, és minden a legszebb s legjobb lenne, ha nem kéne örökké indiai kosztot ennie."

Az utolsó idézetet azért vettem ki, hogy megmutassam, humor is átszövi ezt a nagy volumenű regényt, és azért is, hogy elmondhassam, én bizony örökké indiai kosztot ettem volna, de manapság könnyen találni a turisták igényeinek megfelelni kívánó és kiváló pl. különféle tésztákat kínáló éttermet.

a könyv,  indiai masala chai, a füstölő pedig: vrindávani levegő 

2. Marcsi könyvtárából olvastam, ahogy az összes többi könyvét is Fredrik Backmann Életed üzlete elbeszélését, de inkább az összes többit ajánlanám most is, mert ugyan semmi baj nincs a történettel, és boldogságos lett volna, ha pl. az Észak folyóirat hozza, így önálló kötetként viszont botrányos, legalább egy tucat ilyen tesz ki egyéb szerzőknél egy kötetet. 

Ennek ellenére olvassatok, és nézzetek! Backmannt, művei közül már kettőt megfilmesítettek kiválóan!   Az ember, akit.... és nemrégiben Itt járt Britt Marie

A szerző eddig magyarul megjelent kötetei:
Az ember, akit Ovenak hívtak
A nagymamám azt üzeni, bocs!
Itt járt Brit-Marie
A hazavezető út minden reggel egyre hosszabb (vigyázat, ez is egy db. elbeszélés)
Mi vagyunk a medvék
Egymás ellen

3. És harmadikként álljon itt néhány önkényesen (ahogy mindig) kiragadott idézet Janne Teller Semmi című könyvéből, amit ajánlok minden kamasznak, annak, aki volt kamasz, és akinek van-volt-lesz kamasz gyereke:

"Ha nyolcvanéves korotokig éltek, akkor addigra már harminc évet végigaludtatok, jó kilenc évig jártatok iskolába és írtatok leckét, és majd' tizennégy évet töltöttetek munkával. Mivel már hat év elment a kisgyerekkorra és a játékra, s mivel tizenkét évre lesz szükség ahhoz, hogy takarítsatok, főzzetek és gyereket neveljetek, legfeljebb kilenc évetek marad arra, hogy éljetek is. (Pierre Anthon)
(...)
Vajon mi a fenéért olyan fontos megtanulni, hogy mondjuk szépen: köszönöm az ebédet, a meghívást, én-is-és-viszont-és-tessék, na hogy tetszik lenni? Amikor hamarosan úgyse megy senki sehová, és mindenki tudja, hogy a jövés-menés helyett itt is lehet üldögélni, szilvát enni, figyelni a világ folyását, és gyakorolni, hogyan válhatunk a semmi részévé (P.A.)
(...)
Azért járunk iskolába, hogy utána dolgozhassunk, és azért dolgozunk, hogy utána szabadságra mehessünk. De akkor miért nem kezdjük rögtön szabadsággal? (P.A.)
(...)
Mi értelme a tavasznak, ha hamarosan úgyis újra ősz lesz, és a most még üde virágok elhervadnak? (az elbeszélő Ágnes)
(...)
A jövő olyan lesz, amilyenné alakítjuk(...) - Hülyeség (...)
Semmiből nem lehet valamit csinálni! Márpedig nincs semmi, aminek aminek értelme lenne (P.A.)
(...)
Azért sírtunk, mert elvesztettünk valamit, és kaptunk valamit cserébe. És azért, mert elveszíteni és kapni valamit, egyformán fájdalmas, És mert tudtuk, mit vesztettünk el, de még nem tudtuk szavakba önteni, mi az, amit kaptunk.
(az elbeszélő)

ps. már április van, Edith Eva Eger A döntés című könyvét olvasom (ez a másik kedves karácsonyi könyvem, Bogitól kaptam)

februári tartalom

Adós vagyok (magamnak) a februári listával, mert csak kapkodtam a fejem, és alig bírtam követni (magam) egyik programból a másikba,

koncerttel indítottunk, indiai klasszikus zenét hallgattunk a Trafóban nagy örömömre, örömömre2, van kultusza itthon a műfajnak, ez a mienk már a XXV. része a sorozatnak,

egy hét múlva a Gyakori kérdések Stúdió K beli premierjén lehettünk, majd

a Puskin moziban spanyol nyelven felirattal láttuk ezt, ugye már te is?

A hét közepén újra Trafó, Frenák Pál Társulat, teljesen új az életemben, de milyen jó, hogy nem maradt ki (ha majd lesz bakancslistám, felírom, hogy pipa), következő előadásuk előjegyezve, mert egy pipa nem pipa,

aztán napsütéses pénteki (névnapi) Libegőzés után újra művészet, A bűnös szuper krimi dánul (szociális területen dolgozóknak különösen ajánlott, majd szólok is bent, hogy ideje lenne szervezet fejleszteni),

és hogy nehogy ellustuljak, másnap a Hidegháború, gyenge szóviccel hidegrázós üzenetű szerelmesfilm lengyelül a XX. század közepéről,

vasárnapra jutott egy finom kis kiállítás a Nemzeti Galériában Modern idők, állandó, de legalább olyan jó, mintha időszaki volna (ez vicc volt),  Vaszary János viszont nem viccesen belopta magát a szívembe,

a következő napokban hangfürdő, kártya parti, randi barátnőkkel, nőcsoport,

majd újra mozi, hindi nyelven Tű, cérna, szerelem , hogy nehogy elfelejtsem Indiát (vicc 2),

és Lili szülinapi ajándéka következik, élménylovaglás, Joker volt olyan szíves hátára engedni és egy órát poroszkálni velem a határban,

majd még aznap a szintén szülinapos Prae folyóiratot is felköszöntöttük, én tapssal, Lili felolvasással,

de a buli nem áll le, péntek este következő vágyteljesülés, beletáncolunk egy kicsit az éjszakába,

hogy aztán vidéken folytassuk az ünneplést, és aput se hagyjuk ki az Oscar díjas kultúrából, a kihirdetés előtt pár órával a zalaegerszegi Ady moziban, ma Art mozi, megnéztük a Zöld könyvet és nem bántuk meg (apu sem),

február utolsó négy napja csendben telt, két program volt már csak, jóga és randi barátnőkkel.

KÖSZI MINDENKINEK!

Peepshow tüntetés

mottó:

Ferenc császár nem ismerte Kazinczyt,

Vörösmartyt, Kölcseyt, se mást;

Petőfi meg Kossuth útálták egymást,

élő költők közül a főhelyet

Deák, a haza bölcse Tóth Kálmánnak

osztotta ki Arany János helyett;

irodalmunk kertjében dögbogárnak

tartotta Tisza István Ady Endrét;

Horthy nem hallott József Attiláról;

és így tovább. Ezért aligha bánom,

hogy Orbán Viktor nem szenvedhet engem.

(Budapest 2000)

                                      Faludy György

2011. decemberében már megosztottam ezt a szöveget, most újra, mert hiába régóta, még sokáig emlegetjük, megemlegetjük a rendszert, ami körülvett, és bedarált bennünket

drukkoló-fanyalgó, de mindenképp ultra szubjektív beszámoló következik egy óvatos, félénk (kukucskáló) tüntetésről 

négynapos ünnepünk első, szombati napjára volt bátorsága a zrínyis gimnazistának meghirdetni akcióját, hogy Zala megye népe menjen ki az utcára, mert neki bizony betelt a pohár

nem tudom, hányan jöttünk el felvállalók, a kisváros főterének sarkában elfértünk, mert bizony inkább a térbe torkolló utcán ácsorogtak csoportok, vagy a fagyizó székeit fordították felénk és a tér padjairól ártatlan napozónak álcázva magukat tapsoltak lelkesen, de a lényeg, hogy érdektelenségbe nem fulladt ez a nyári napi délutáni megmozdulás

volt néhány beszéd és néhány vers, és egy slammer, aki, mikor -az álmom volt Budapesten tanulni, de ez már szertefoszlott (és Bécsre változott) részhez ért-, akkor pityeregtem kicsit, mert nagyobbat üt itt helyben hallani ilyen szöveget, mint a Kossuth téren a Nagy Épület előtt

csendes és szótlan volt a nép, tapsai hosszával igyekezett egyetértését kifejezni, én próbáltam az ilyenkor általam szívesen gyakorolt hujjogást elindítani (és már nem is rekedek be, megtaláltam, hogy kell veszély nélkül képezni a hangot), a közepe felé már társaim is akadtak benne

segélykiáltás volt ez az összejövetel, a magára hagyott fiatalság (jogos) segélykiáltása, hiszen több korosztály maradt ki érdektelenségük miatt (jusson csak eszünkbe, hányszor volt arról szó az elmúlt években, hogy hol van a véleménynyilvánító fiatalság?) ez a mostani hát előbújt, simán lefideszesezve szülei, nagyszülei nemzedékét (ez kicsit fájt), és szemezgetés nélkül takarítaná el a közéletből őket és a teljes jelenlegi ellenzéket (és szerencsére) a kormányt is, de könyörgöm, mi marad akkor (?), persze, tudjuk a választ, de valóban anarchiát akar a jelenkor ifjúsága?

úgy egy óra elteltével (még volt a területfoglalásból vissza két óra) oszolni kezdtünk, jó volt látni, ahogy emberek fordultak egymás felé, és élénk beszélgetésbe fogtak a mindennapokról, a 8-i Pestre jutásról, miközben mosolyogva dúdoltam magamban a hangszórókból áradó "...baszódjál meg kdnp..." közkedvelt nótát, körbenéztem, a tér körüli kocsmateraszokon sütit, pizzát falatozók csuklás nélkül nyeltek tovább.......

a fanyalgásokat végül nem írtam le, marad a drukk 

Zalaegerszeg 2018. április 28.

Hónapértékelő 13/11

NOVEMBER

 

 

Ami volt:

 

Mozart Requiem (hallgatása közben) Ráckeve, Lukács, új munkahelyen első nap, hónap elején, végén szakmai konferencia, demonstráció, jógák, színjátszó próba, házi bojlertisztítás, El Kékinnyó kettő is, Haikuk, megjegyzem, a haikut hagyományosan kétszer kell olvasni/hallgatni, egyszer az észnek, egyszer a szívnek, védőoltés és laborvizsgálat, PIM-ben Szentkuthy.

 

Ami nem volt:

 

nyugtalanság, rossz érzés, acsar és kavar, no és mozi.

Hónapértékelő 13/10

OKTÓBER

Ami volt:

Joe Bonamassa élőben, felmondás, szüret, fodrász, üzemorvos, Elkékinnyó szakaszok, kártya, csoport, Gravitáció, szakmai műhely, fórum találkozó, próba, Balaton délen, Balaton északon, megyei focimeccs, utolsó nap a munkahelyen.

Ami nem volt:

hiányérzet

Hónapértékelő 13/9

SZEPTEMBER

Ami volt

hideg, állásinterjú körök, KÉK túra, ARC a téren, Blue Jasmin Woody Allentől, Énjáték folyt., Makádi kopjafa, 100 ezer költőből 1 óra

Ami nem volt

fürdő, gazdálkodás csop. fizetségért, méla csend és nyugalom

Nógrádi várban/ból - fotó: Varga István

Hónapértékelő 13/8

Augusztus

Ami volt

lásd a blogon ' rendes évi agytisztítás', valamint balatoni idill és családi találkozások, az ország legjobb helyén három óra eltöltése,nem titok, nekem ez a zalaszántói Béke sztúpa, amerre az országos kék jelzés is vezet :)

másik barátom tragikus vesztesége és kánikulából zimankóba fordulás nem is egyszer

gyors osztálytalálkozó a nagy évfordulót beelőzendő hegyi bulinak álcázva és mindezek a történések sok-sok gondolkodós-összegzős percet eredményeztek a honnan jöttem, hol is tartok témában és még az is lehet, hogy átlépem az árnyékom :)

nincs rossz döntés, -döntés- van, aminek következménye lehet ilyen vagy olyan, ezért volt egy nagy levegő és.....

Ami nem volt

kellemes nyáridő, feladás, fogyás, számottevő olvasás (mert Tóth Krisztina letarolta a nyaramat, de erről majd később)

Hónapértékelő 13/7

JÚLIUS

Ami volt

Az év legemlékezetesebb és legszeretetteljesebb hónapja, ünnepek, ünneplések, kisebb és nagyobb találkozók, üdülés, barátok, limonádé és jegeskávé, születés és halál.

Ami nem volt

Hűvös

Hónapértékelő 13/6

JÚNIUS

Ami volt

Szuperzseniális Feldmár előadás 2. napja, kéményseprői ellenőrzés, néhány gyógytorna, 1 KÉK túra (a Börzsony fele), egri hétvégebarátnők múltidézésével (nem a török időkről), Mephisto a Nemzetiben, ami nagyon jó előadás (ajánlom nézésre, ha átvenné a Víg), egy gyors Balaton hidegfront után, ezért füröcske nélkül, de az volt a Lukácsban rengeteg szaunával és volt Tóth Krisztina Akvárium (ami egy jó kis regénynek tűnik, de azon túl, hogy tényleg az, olyan sokat elmond a csendes, nem "történiksemmi" életről, hogy másnaptól a mának és nem a jövőnek fotózol talán.)

Ami nem volt

Orvosi kontroll (amit májusra terveztem), fodrász és fogyókúra.

Év fája 2012 az egri strandon

Hónapértékelő 13/5

MÁJUS

Ami volt:

Demonstrációs séta a "vak komondor" és egyéb védtelen élőlények mellett, fürdő, két hetente KÉK túra, vadpörkölt bográcsolás egy esős pomázi délután, gyógytorna, balatoni fürdőzés, cseresznye a fáról, Spiró, hennás hajfestés, csoport és Feldmár.

Ami nem volt:

sikeres piacozás, orvosi kontroll, haladás a próbán

KÉK Pilis

 

Hónapértékelő 13/4

ÁPRILIS

Ami volt

A hónap egy télies húsvét hétfővel indult vidéken, majd egy Énjáték csoporttal folytatódott otthon. Szépírók Társasága szervezésében konferencia válság-szegénység-szolidaritás témában, ahol Závada-Jónás Tamás-Erdős Virág- Bódis Krisztát hallhattam a témában, majd pár nap múlva egy másik konferencián beszámolók vártak adósság témakörben a mélyszegénységet is érintve bio brikett formában....

Meditációs tréning tart, TIT előadások a gyászról, gyógytorna és színjátszó próba szintén, kártya és fürdő, kórus buli, kéktúra, majd Börzsöny túra hóval és hóvirággal nyári melegben, majd csendes séta Élet menetében, azaz tobzódó hónap.

Ami nem volt

Tavasz, fogyás, autóvezetés, angolozás, háztartási napló vezetés és csalódás.

Hónapértékelő 13/3

MÁRCIUS

Hosszú a tél, nehéz is írni, hogy mi volt, mi nem....

Volt(ak)

Kellemes beszélgetések, pedikür, KÉK túra, Uh kezelések az alsó csigolyákra, jóesetben hetente kétszer gyógytorna, Lukács fürdőzés is a havi egy, demonstráció, tüntetés (izgalom) több, TIT előadások a gyászról és stresszkezelő tréning, szakmai műhely, kártyaparti, színházi este Spíró-Závada-Parti Nagy-Esterházy és a hónap utolsó napján téli időjárású húsvét kezdete.

Nem volt

tavasz, Balaton, betegség és nem volt teljesen eredménytelen a fiatalok nagyhangú protestálása sem.

KÉK Pilis

Hónapértékelő 13/2

FEBRUÁR

Igen

Elkezdődött a célzott UH kezelés, filmfesztiválon  megnézhettük a Final Cut - Hölgyeim és uraim filmet az Urániában, hogy kerek legyen, baráti társaságban, jó hangulatú fánkbuli részesei lehettünk és a havi fürdő is teljesült. Civil társadalmi-politikai élet történéseibe bekapcsolódtam, több kiváló előadáson vettem részt személyesen vagy online az ELTE-n. KÉK túra kettő is jutott a hónapra és bérletem van egy TIT szabadegyetem sorozatra halál-gyász témában. Sikerült hozzájutni a munkámhoz tartozó, novemberben esedékes influenza oltáshoz. Szakmai továbbképzés keretein belül stresszoldó tréning indult, folytatódtak a próbák is és L. megajándékozott a Bukta kiállítással a Műcsarnokban.

Nem

Betegség elkerült és az ablakpucolás is. Angol leállt H.ékat sújtó munkahelyi sokk miatt. Diákmuka L.nek nem jutott, pedig emiatt húzta erősen szorosra a vizsgaidőszakot. Nem volt túl hideg a tél.

évértékelő 2012

nem véletlen. a február 21. mikor morfondírozni kezdtem, hogy a hónapértékelőket évértékelő kell, hogy kövesse, kapóra jött a születésnapom, hiszen (ahogy már többször írtam) ezidő tájt is összegzek, tervezek, álmokat célokká formálok. ma a születésnapi süti gyertyájához a titkos kívánságom, hogy legyen olyan kívánságom, ami teljesül. :) az előző év is jó volt erre, sok jó dolog folytatására, némely új elkezdésére. ahogy a kezdéshez, úgy a folytatáshoz is kellettem, voltak nagy megbicsaklások és akadnak feldolgozatlan fájdalmak, de az öröm valós és gyakori, néhány ráismerés elmaradt, mert a döntéshez szükséges elhatározást sürgettem, de már tudom, hogy a döntés is folyamat, ami cselekvés közben beérik. és döntés, amikor nem döntesz.

Hónapértékelő 13/I

JANUÁR

IGEN

Évkezdet, jó kezdet, ebben a hónapban újraindult fél év szünet után H.ékkal az angol gyakorlásunk, heti kétszer gyógytornára járok és derék-csípő fájdalmam további vizsgálatára reumatológushoz is eljutottam. Elindultunk a KÉK úton, hosszú az élet a bejárásához. Folytatódott Lázár E. írásának színpadi próbája is, és újra gondolva szakmai műhely is megvalósult és folytatása következik. Moziba mentünk barátnőkkel hétköznap este és anyai örömökre készülő kedves ismerőssel is teáztunk. L. első vizsgaidőszaka megvolt, sikeres volt. Rukkola folyamatban és a hajam is befestettem.

NEM

Másik Yalom regényt nem sikerült beszerezni és a Lázár Ervin műhöz még nem jutottunk el a próbán, besorolásom nem gördült előre és súlyom nem csökkent, betegség-influenza elkerült, második KÉK túránkat távolabb úsztatta az eső és az olvadás. Fogtömésemre szánt pénzt valószínüleg megettük.

Hónapértékelő XII.

DECEMBER

          ami volt                                                           ami nem volt

két szombati munkanap                                            túra

felejtős továbbképzés                                               mozi

7.szülinap bulija                                                        színház

fogtömés(ek)                                                            T. Tibor sikeres happolás

csokikenyér buli                                                        ugyanabba a folyóba lépés

próba                                                                       fogyás

kártya                                                                       megkönnyebbült sóhaj

Lukács                                                                      újév várás

fodrász                                                                      bizakodás a jövőben

temetés

mm tali Vörösmarty téren

utazás(ok)

váratlan találkozás

tervezett rokonlátogatás

Schopenhauer terápia

ünnepek

örömök

bánatok

Hónapértékelő XI.

NOVEMBER

ami volt                                                 ami nem volt


mozi: Lazhar tanár úr                                 tél

látogatás                                                   közösköltség - befizetés
jóga                                                          rántott csirke
fürdő                                                        túra
szombati munkanap                                  színház
filmklub: Sült zöld paradicsom
jó Lázár Ervin konferencia
pedikür
kártya
fogorvos
színjátszó próba
szakmai konferenciák