A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hálaadás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hálaadás. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. április 10., szombat

Az ember lánya

 

https://tinyurl.hu/ioyM/


mert mostantól úgyis máshogy fogunk emlékezni :D

2021. április 8-án délután tette ki L. facebookra, instára a podcastunk bemutatkozó és egyben első részét, nem, saját facebookja, instája nincs az adásnak....még

több mindent nem fixáltunk induláskor, sem azt, hogy kell-e neki saját oldal, ezért egyelőre nincs, hogy milyen időközönként kerüljön ki a következő epizód, ezért az első adás végén a következő hónapra ígértünk megjelenést

az a pillanat jelentőségteljes volt, amikor L. azzal fordult hozzám, csináljunk "podcastot" vagy így "podcastet", én egy csöppet kivártam, (legalábbis azt szeretném, ha a történelembe így kerülne be) és óvatosan (ujjongásomat nem kis energiaráfordításával visszatartva), szinte lehelve válaszoltam, jó. (ezen a ponton érdemes az Igazából szerelem filmet ahhoz a részhez pörgetni, ahol Sarah (Laura Linney) a karácsonyi céges partyról végre az imádott Karllal a lakásba érve egy pillanat türelmet kérve félrevonul...boldogságában ujjongani - no hasonlót éreztem én is a kérdéskor)

aztán két nap lelki rákészülést követően, épp vasárnap volt, Húsvét, mondtam, hogy akkor induljunk a konyhába, csináljuk meg azt a hangfelvételt a telefonnal

a megbeszélés rövid volt, a legfontosabbról beszélünk, a könyvekről, és megemlítjük a költészet napját is, egyeztettük, milyen sorrendben mutatkozunk be, ki mondja a podcast és ki az epizód témáját, és hogy ne legyen hosszú, L. beletörődött, hogy nem vágunk, avagy ahogy esik úgy puffan (a későbbiekben tervezünk egy adást a ......jaj nem spoilerezek, miről :D )

L. is, én is leemeltünk néhány könyvet a polcról, konyhaasztal közepén a telefon (nagypapa délutáni szunyán a szobában), és bekapcs

háromnegyed órát beszéltünk egy svungra, sem próbaverzió, sem " .assza meg, elszúrtam, vegyük újra" nem történt, mintha élőben adtuk volna, úgy készült a felvétel spontán 

és aztán vágatlanul ki is került Az ember lánya 

és azóta is kint van :D

köszönjük szépen a drukkolást, a jókívánságokat, hogy hallgatjátok!! <3


2021. április 2., péntek

2021. január 4., hétfő

oda-vissza

 2014 szeptembertől

könnyen visszakereshető a noteszeimben, hogy ment, milyen ritmusban a Bp-Zeg, Bp.-Bberény oda-vissza, a legutóbbi évben egy kis Bberény-Zeg desszertúttal fűszerezve

és menyi, de mennyi minden történt mindeközben, hűha, a munkahelyen, és egyéb desztinációkban is

és eL-nek az egyetemen, a magánéletben, azért a kötete megjelenését csak kiemelem

és most hamarosan 80 éves aki miatt ezt csinálom, ezt csináljuk eL-lel

ma ebédért mentek eL-lel, és egy ismerősnek említette is, tehát várja, örülök, mert már egy ideje nem történik olyasmi, ami kimozdítaná egykedvűségéből, kivéve ha a ZTE nyer

az oldalalvó-párnán jól alszik, a mélyhűtőt pedig teleraktam nem dupla, hanem négyszerannyi adaggal, mert így érzi biztonságban magát




mára 93-an haltak meg Magyarországon koronavírus következtében

2020. november 30., hétfő

HÁLAADÁS

Erre az idei Hálaadásra olyan szükségem volt, mint egy falat kenyérre, azaz annál sokkal jobban, mert már legalább négy hete elhagytam a kenyeret, és az jól is van így. Először azt hittem, hogy 19-e csütörtök lesz a hálaadás, és jól lemaradunk róla, és annyira jól jött az a hír, hogy ez a fontos nap 26-ra esik, és pont akkor ott leszünk már a balatoni faházban L.-lel, ami házat most már biztos, hogy menedékházként fogom emlegetni, amíg csak áll.

November közepén még tíz fokok voltak és napsütés, de a covid19 közbeszólt és csak két hét múlva indulhattunk (akkor nem tudtam még ugye, hogy) a menedékházba. Addigra már én furcsáltam legjobban, hogy még itt vagyok a föld ég felé néző felén, annyira tönkrement a betegségben minden idegzetem és a lelkem. Amíg élek sem fogom tudni meghálálni L.nek, hogy elvitt ebbe a szanatóriumba. Ennyit a háláról. Áááá, dehogy, ez volt a fáradt, szomorú poén.

Tudom, hogy a Hálaadás (Thanksgiving) amerikai ünnep, és tudom, hogy én nem vagyok amerikai, de sok filmben láttam, ahogy összegyűlnek ilyenkor és finom ételek fogyasztása mellett sor kerül hálák kimondására is, és ez nagyon tetszett, aztán hiányozni kezdett, aztán belekezdtem.

Először még pulykát is sütöttem gesztenyével töltve az alkalomra és több évig a kártya-kör társaságom hívtam meg, tartson velünk, furcsálták persze ők is, no nem a finom a kaját, ahhoz szokva vagyunk együtt is, a beszéd egymás előtt az elmúlt év hálát érdemlő dolgairól, eseményeiről, no ez volt szokatlan.

Már jópár éve nem eszem húst, és idén társaság sincs. Hideg van, köd, gyengeség.

November 26. csütörtök reggel indultunk, nem voltak kevesen a vonaton, kevéske elemózsiánk elfogyasztjuk, megérkezve a falusi boltban bevásárolunk a slambuchoz. Hideg van, nyirok, kint és a házban másfél fok (mi van, nem működik a szigetelés?), csak egy telefon kell, hogy beinduljon a konvektor, a többi stimmel.

Bográcsot forró vízzel átöblítem, a vizes fákat nyirkos papírral begyújtom, gyufa elég és tök jó, ebédidőre (fél 2-re) tálaljuk is a vega füstölt kolbásszal, tofuval, füstölt pirospaprikával turbózott slambucot. Húúúú, nem tudtam, hogy ez ilyen jó!

Este békésen ülünk a házban wifi, tv nélkül, amikor magától rákanyarodunk a Hálaadásra. Mint a patak, ha megindul az enyhe lejtőn, 2019 novemberétől folyt és folyt a hála......aztán L., és maradtunk ezután még vasárnap délutánig.

Nem tudom, feltűnt-e, hogy ebben az évben a zaba (bár zseniális volt) nem kapcsolódott össze hálaszónoklatokkal, de így is boldogítóan a maga természetességében működött.

Jó ez a Hálaadás, csókoltatom, aki kitalálta.



vega slambuc 

séta

napfürdő



2019. december 31., kedd

évtizedvégi gondolatok 2.

Ez egy kicsit nehezen megy most, mert elmúlt este 10, és reggel 7kor keltünk, hogy teljesítsük az évtized utolsó napjára tervezett programokat, és ez bizony nekem két (délelőtt és délután) túrácskát jelentett (a Budai-Hegyekben és a Pilisben), esti koronának egy 1 órás házi szaunázás vendégségben, bizony ez 5 törölközőbe burkolt nőt jelentett 80 fokra fölfűtve, majd itthon a 40 napos jógagyakorlás 39.-je, plusz a plank és a lábemelések......és igen, köszönöm, jól vagyok, pont így képzeltem volna az idei szilveszterem 2 héttel ezelőtt, ha képzeltem volna bárhogy is.

Köszönöm mindenkinek, akivel együtt tölthettem egy kis időt ezen a napon, és köszönöm mindenkinek, akivel ebben az évben rövidebben vagy hosszabban összefutottunk magánéletben, munkában egyaránt.

Köszönöm jól vagyok, és ezt kívánom Neked is, aki most ezt olvasod!


2019. december 1., vasárnap

morfondÍr

felsorolni is nehéz, hogy mi minden történt az utolsó bejegyzés óta, voltak könyvek, mozik, emlékezetes ételek és másodszor is megjártam (csoporttal Indiát), a facebook oldal kezelése és új ötleteim megvalósítása köt le a szokásosak, csak eget emelek ki. a munka mellett, és sem az olvasmányokat, sem a három hetes októberi, indiai utat nem foglaltam itt össze, milyen örömmel készítettem pedig a tavalyi, két hetes posztját, egyszerűen és megmagyarázhatatlanul jó érzés Indiában lenni azzal a csekélyke ismerettel rendelkezve is történelméről, tradícióiról, kultúrájáról, jelenéről, ami nekem lett pár könyvet olvasva és néhány ismeretterjesztő filmet nézve, de az biztos, hogy ezt sem tudom meghálálni Lilinek, hogy tavaly rábeszélt első utamra, nem, nem akartam különösebben Indiába menni, nem, nem volt különösebb kötődésem (bár egy ideig megpróbáltam az általam elképzelt elvárásnak megfelelni, és bőszen kerestem a gyökeret, ami belőlem Indiához nyúlik), és ahogy nem jött be Julia Robertsnek (Ízek, imák, szerelmek), annyira jött be nekem, de nekem szerencsém volt, mert én (mi) nem egy tehetős turista-asramban töltöttem (töltöttük) a heteket, hanem.......remélem egy következő posztban elmesélem, addig pedig ezen a facebook oldalon lehet rákeresni a 2019. októberi bejegyzéseknél, ezért is fontos, hogy az ilyenek idekerüljenek, mert itt könnyebb keresni, lehet rendszerezni

most, egy pár hete önmegvalósításban vagyok, alkotásban, ha érdekel kedves olvasó, egyelőre erről is ugyanezen a facebook oldalon győződhetsz meg, eddig 4 videoposztban, az első november 13-i, nagyon ajánlom, és dolgozom azon, hogy bővítsem az elérhetőségét

örömmel tapasztalom, hogy nem lustálkodom, és nem is tétlenkedem :D , és töretlenül jól érzem magam Indiából (október 25.) hazatérve is, igaz, hogy az örömteli hazatéréshez nagyban hozzájárult az október 13-i országos trendfordító esemény is, amiről Darjeelingből Lilivel így cseteltünk: Ő: Karácsony vezet már jó ideje, Én: nem hiszem el, Ő: mi se.... :D 
van az a jó, amit nehéz elhinni.....

ahogy az is világszenzáció, hogy a kártya-kör közös (öt fős) lottója 3 találatot ért el, hipp-hipp és hipp-hipp, így kapunk fejenként három-háromezer forintot, majdnem annyit, amennyit eddig ellottóztunk, de nem írom le a számainkat, mert ahogy ebből 3-as lett (HI- HE - TET - LEN), úgy lehet belőle még ötös is.

Ezzel a filter nélküli, idén másodszor virágzó karácsonyi kaktusz fotóval kívánok nekünk boldog decembert!



2018. május 12., szombat

Felhívás keringőre -helyett- egy kis futásra

Négy hetes futás kihívás ITT

Még mielőtt elszaladnál azért, mert ezt nem vártad tőlem, hogy még a fizikai valódba is beleszólok, nézd meg, hogy mit tartalmaz a program, és hogy miért is ajánlom ;)

Nekem több felmentésem is van futás alól, rejtett csipőficamom miatt korlátozott a képességem, nincs cipőm, és utálok futni, DE amikor átfutottam a cikket, mint a bogár a fülben bizsergett bennem, hogy de hát ez először csak 5 perc, a végén pedig max. 11! Nemár ne próbáljam meg :D
Cipőm nincs, egy elnyűtt decathlonos szandálban rovom az utat második hete, de a stílusomhoz pont megfelel, nem tervezek beruházni ennyi mozgáshoz futócipőre sem (bocs, ha megítélsz érte)

Ide is leírom a programot, hogy jobban lásd (a fentebbi linken cikkel együtt van)
1.hét:
hétfő pihi, kedd 5x1 perc futás-gyaloglás, szerda 7x1  perc futás-gyaloglás, csütörtök pihi, péntek 8x1 perc futás-gyaloglás, szombat-vasárnap pihi
2.hét:
hétfő pihi, kedd 6x1 perc futás-gyaloglás, szerda 8x1  perc futás-gyaloglás, csütörtök pihi, péntek 9x1 perc futás-gyaloglás, szombat-vasárnap pihi
3.hét:
hétfő pihi, kedd 7x1 perc futás-gyaloglás, szerda 9x1  perc futás-gyaloglás, csütörtök pihi, péntek 10x1 perc futás-gyaloglás, szombat-vasárnap pihi
4.hét:
hétfő pihi, kedd 8x1 perc futás-gyaloglás, szerda 10x1  perc futás-gyaloglás, csütörtök pihi, péntek 11x1 perc futás-gyaloglás, szombat-vasárnap pihi

A négyhetes kihívás második hetének lett vége pénteken, tehát a felénél járunk :) és fitnesz nóbeldíjat adnék, aki összeállította ezt programot, még én is bírom, és még én is kitartok! ilyen még nem volt, próbáltam plank-, pilates-, megnemtommi kihívást már, de mindből kidőltem, itt pedig alig várom péntektől, hogy kedd legyen :D a titka a módszernek, hogy nem tolja túl, a hét hét napjából 3 nap akciós, 4 pihen, és valahogy pont jól esik az életmódomhoz, hogy szombat-vasárnap-hétfő szabad (futás szempontból, mert tajcsi és/vagy jóga van), kedd-szerda futás, ez azért jó, mert kedden lelkes vagyok, ami szerdán még kitart :D, csütörtökön pihenhetek, és pénteken megint van kedvem, mert utána 3 napig úgysem kell magam "erőltetnem", nálam így működik a pszichikai motíválása, a fizikai pedig, elkezdtük 5x1 perc futás-gyaloglással, oké, hogy lassúbnál lassúbb kocogás, amit csinálok, de azért csak elindultam :D, aztán ez péntekre már 8x1 perc lett, ekkor ez már nagy büszkeség, de nehéz, ezért a következő kedden örülünk, mert nem növekszik az adag, hanem visszacsökken, és az előző heti elsőhöz képest nől csak 1gyel, azaz 6-ról indul, és pénteken 9x1 perc a penzum, ami újra nehéz, de büszkeség, és így tovább még két hétig :D imádom, és ajánlom! <3

(Fotó sajnos nem készült (még), mert a nagy hevületben mindig elfelejtem:D )







2018. március 3., szombat

ELTE

Mivel L. már legalább 5 éve egyetemista (megjegyzem, sikeresen), legalább 4 éve szeretnék részt venni az Anyanyelvi Napok valamely rendezvényén. A héten, amikor (bizony-bizony) rém büszke anyaként feszítettem a kari nagyelőadó (vagy valami ilyesmi) 3. sorában harmadmagammal az Élve boncolás 2.-őn - tudtam meg, hogy pont az Anyanyelvi Napok nyitó(!)rendezvényén vagyok
Mint elmondták, azért ez a 2, mert több éve volt egy első, egy kortárs magyar regényt cincáltak az ítészek az író jelenlétében.
Most az ELTE hallgatói kötelékébe tartozó szerzők lírai művek kerültek terítékre, hatan. 
Itt olvasta fel L. egy csodás művét, a megírás körülményeiről majd egyszer ő maga beszámol.

"Várunk

Ez itt a várunk. Deszkából épült. Meg pár lopott tégla is van benne. Lopott műfű van a földre borítva is. Az ott kávéfolt. Nem az enyém, tudod, hogy nem kávézom. Azt ott kiégettük, amikor

egyszer főztünk. Ez itt vér, igen, az én vérem. Nekem Norbika volt az első. Én nem voltam első senkinek. Már úgy senkinek, hogy egyszer átjött a Gézu. Az ott borfolt, néha keverem is a vérrel. Norbi elköltözött. De Gézu hozta három barátját. Nem szerettem az erős testüket meg a hülye fejüket. De csak azt mondtam, túl sokan vagyunk. Azt hittem, ennyi elég lesz. De Gézu továbbment a lóverésnél. (Nézd csak meg a hátam.) Múltkor megkéselt. Majdnem. Igen, az ott galambszar. Az Erika mentett meg. Azóta egyiküket sem láttam. Most már enyém az egész vár, a várunk. Látod ezt? Milyen jó kis kampó? Itt fogom szárítani a pelenkát." Seres Lili Hanna

Ide másolom a vitaindítót is, hátha érdekel valakit:

"Próza az, amit kinyomtatnak. Vers az, amit meghallgatnak. Mi azonban lírára várunk. És –habár első rátekintésre mintha csak nagyon távolról elégítené ki az ezzel kapcsolatos elvárásainkat – Seres Lili szövegének meghatározó jellemzője a primér, esszenciális líraiság: a diskurzusba kerülésben egkonstruálódó primér és esszenciális líraiság. A lírai diskurzusok egyik jellegadó tulajdonságaként merül fel (emergál) ugyanis az aposztrofé (a valakitől való és egyben valakihez történő odafordulás) aktusa, amely az interszubjektív figyelemirányítás sajátos módjaként voltaképpen megteremti, létrehozza a lírai beszédhelyzetet. A prototipikus lírai diskurzust az jellemzi, hogy a tényleges diskurzussal párhuzamosan megképződik egy közvetlen interakcióval jellemezhető, fiktív aposztrofikus diskurzus, amelynek résztvevői a figyelmüket egy közvetlenül megfigyelhető, perceptuálisan feldolgozható referenciális jelenetre irányítják. A fiktív aposztrofikus diskurzusban megkonstruálódik egyfelől az a megfigyelő pozíció, ahonnét a megfigyelt jelenet fizikai világa (l. pl. ez itt, az ott, azt ott, látod ezt, itt) feldolgozhatóvá válik, másfelől az a pozíció, ahonnét a jelenet társas világában (l. pl. várunk – nem az enyém, nekem [...] – én nem voltam, nézd csak meg, látod ezt, itt fogom szárítani a pelenkát) tájékozódni próbálunk. Ezt kell ljátszanunk ahhoz, hogy hozzánk szegeződjék az immár megkerülhetetlenül nyugtalanító kérdés: És mi közöm van nekem ehhez?" Tátrai Szilárd docens

és akkor jöjjön a (maradjunk továbbra is az ELTE-n) az egyetem lap cikke (elég gyengécske, de az övék): Ilyen volt az Élve boncolás 2.

Ebből egy részlet a Várunkra vonatkozóan:

"...a legérdekesebb koncepció (kizárólag a cikk szerzője számára- megjegyzés tőlem), ami elhangzott, az a következő: a sok tőmondat, a csupasz megfogalmazás arra enged következtetni, hogy az elbeszélő vagy egy gyermek, vagy esetleg egy értelmileg akadályozott személy...." na ezen aztán elrágódtam egy darabig, de csak nem hagyom szó nélkül, mert nekem, a szociális segítő szakmában dolgozva meglepő volt a cikkben felidézett gondolat, miszerint "az elbeszélő vagy egy gyermek, vagy esetleg egy értelmileg akadályozott személy", ezt az értelmiségi lét elefántcsonttornyából lehet így elképzelni, hiszen ehhez a beszédmódhoz épp elég az alacsony iskolázottság, a halmozottan hátrányos helyzetű életmódba ragadás, vagy egy feldolgozatlan, akár fel nem fogott trauma átélése. Nem kell ehhez sem gyermeknek, sem értelmileg akadályozottnak lenni. Még szerencse, hogy a szerző nem az elefántcsonttornyából írta mindezt!

Nagyon izgi és felemelő volt hallani, ahogy L. művét elemzik, magyarázzák a hozzáértő szakemberek, bár az is igaz, hogy mi (családi barátok és én) a várunk egyértelmű kétféle jelentése mellett egy harmadikra is asszociáltunk, és L. a végén sommásan megjegyezte, azért volt olykor ám az aranyjánosi gondoltafene.

Lesz kötet is!


2015. február 21., szombat

most jut eszembe

nagyon jó érzés, hogy terjed környezetemben az ölelés, az, amikor magunkhoz vonjuk/engedjük a másikat és így tartjuk (vagy lapogatjuk) pár másodpercig és csak eztán puszilkodunk, ha egyáltalán-
ez a rövid, koncentrált cselekvés többet ad, mint a jajcsakegymáshozneérjünk felszínes puszijelzés

már ha szükséged van bármi ilyesmit adni/kapni

2014. december 26., péntek

karácsony második napja

pont elég a receptre felírt két óra, úszás, szauna kétszer, ázómedence és az újdonság, a felújítás során andalító fényjátékú mozaikkő nyugágyassá vált gőz, a tömeg akkorra, hogy több idő kényelmes nem is lenne
holnap irány a Dunántúl és sok-sok lelkierőre lesz szükség
Lukács

2014. december 24., szerda

nekem a karácsony....

....egy vagy kettő vagy három nap vagy egy hónap vagy még több, ahogy visszatekintek a hátam mögött hagyott  évekre; különösebb menü, helyszín, szertartás szabályok nélkül, illeszkedve a körülményekhez, lehetőségekhez, mert igyekszem komolyan venni az élethosszig tanulást és leülepedett már a vizsgaanyag, hogy nem várok tőled el, és próbálgatom a csatornákat, hogy érezd, számolhatsz velem


2014. december 21., vasárnap

Boldog karácsony

15-e óta mondom, mondogatom búcsúzáskor, hogy boldog karácsonyt és viszonzásképpen addig-addig kaptam vissza, hogy teljességgel el is hiszem :)
Boldog karácsonyt!

2014. december 16., kedd

VII.

Hálát adok az önazonosságért, és mondok is egy példát: második hete nyűglődőm a náthával, köhögéssel, nem tudok semmi házimunkát megcsinálni, máskor meg lusta vagyok bármi házimunkához, az eredmény ugyanaz, nem történik semmi olyan, ami házimunka.

2014. december 12., péntek

VI.

Hálát adok, hogy minden rosszban van valami jó és nem minden jóban van rossz.

2014. december 7., vasárnap

2014. december 3., szerda

IV:

Hálát adok, hogy mindig van valaki, aki meghallgat. Elvégre is én mindig itt vagyok.

2014. december 1., hétfő

III.

Hálát adok, hogy ha viszket a hátam közepe (és mostanában ez sűrűn előfordul), bármelyik pontját tudom vakarni saját kezekkel. :)

2014. november 30., vasárnap

II.

Hálát adok, hogy bírhatóan fájdogál a csuklóm, ellentétben a derekammal, ami többnyire nagyon, és próbálom megfigyelni, hogy helyzetadja-e, mikor nem akaródzik meghajolni, vagy fogjuk simán a meszesedésre, mert azt a röntgensugár is látta már rögtön felnőttkorom hajnalán.
talán itt a magyarázat: http://www.holmi.org/2014/07/nadasdy-adam-hinaros-arcok

 Csak lassan jöttem a felszínre fel,
odahagyva mélységes mély hazámat.
Száraz vagyok és sós és napsütéses,
villan fehér fogam. Ez csak a látszat.  -Nádasdy Ádám-


2014. november 27., csütörtök

I.

Hálát adok, hogy levágattam és átszíneztem a hajam aznap, melynek estéjével új korszak nyílt életemben. Összecsomósodtak az életszálak, de új külső pislant vissza a tükörből, míg megszokom, a gubanc is természetes lételem lesz.

Tévedésnek hármas úta,
Útam itt ez volna hát,
Melyen éltem sugarát
Fölkeresnem Ilma mondta.
A közép a biztos út,
Oh, de melyik nem közép itt?
Melyik az, mely célra jut?         - Csongor (Vörösmarty) kérdése a 2. felvonás elején,

melyre egyszuszra meg is felel -

Itt egymásba összefutnak,
Egy csekély ponton nyugosznak,
S mennyi ország, mennyi tenger
Nyúlik végeik között!
Vagy tán vége sincs az útnak,
Végtelenbe téved el,
S rajta az élet úgy vesz el,
Mint mi képet jégre írnak?

YearCompass

  2022. február 12. Lili és Ádám eljegyzése 2022. november 12. Mici családbaérkezése 2022. december 19. Apa halála