rendben, valljunk színt, nem megy nekem ez a karácsony (hogy mi az, ami megy, azt hagyjuk most, majd egyszer, későbbre keresek olyat is) ez ebben az évben bebizonyosodott, se fantáziám, se lelkesedésem, se tehrbírásom, se kitartásom
élvezni szeretném, és van egy olyan szemtelen vágyam, hogy most nézzen midenki félre, tegye félre minden elvárását (ami velem és a karácsonyommal kapcsolatos), nézze el, hogy semmi ötletem nem lett, minek örülne, és ez, valjuk be, idén nem is idegesít különösebben, hanem beleszeretnék ülni egy kész karácsonyba, amit meg is teszek, amikor esténként a már napokkal ezelőtt üveggömbökkel és hagyományos gyertyaalakú égős fényfűzérrel feldíszített fenyőt nézem esténként elmélyülten
gyerek szeretnék lenni, gyerek, akinek a családja nem letudni szeretné a karácsonyt, és nem túllenni rajta, hanem benne lenni, vele lenni, megölelni, egymásra mosolyogni
már nem lehetek gyerek, és idén nincs ölelés, és az egymásra mosoly is veszélyes lehet
itt fejezem be a karácsonyparát, és mostantól mindig élvezni fogok minden ünnepet
mára elhunyt 144 koronavírusos beteg Magyarországon