I.

Hálát adok, hogy levágattam és átszíneztem a hajam aznap, melynek estéjével új korszak nyílt életemben. Összecsomósodtak az életszálak, de új külső pislant vissza a tükörből, míg megszokom, a gubanc is természetes lételem lesz.

Tévedésnek hármas úta,
Útam itt ez volna hát,
Melyen éltem sugarát
Fölkeresnem Ilma mondta.
A közép a biztos út,
Oh, de melyik nem közép itt?
Melyik az, mely célra jut?         - Csongor (Vörösmarty) kérdése a 2. felvonás elején,

melyre egyszuszra meg is felel -

Itt egymásba összefutnak,
Egy csekély ponton nyugosznak,
S mennyi ország, mennyi tenger
Nyúlik végeik között!
Vagy tán vége sincs az útnak,
Végtelenbe téved el,
S rajta az élet úgy vesz el,
Mint mi képet jégre írnak?