03.11.
Ma éjféltől bezárnak (mind?) a színházak, mozik (veszélyhelyzet kihirdetés), a Művészben gyorsan megnézzük K.val a Boldog időket, jókat hallott róla.
Utána a facebookra hirtelenjében ezt írtam:
Még a mozibezárás előtt volt szerencsém szerda este megnézni ezt a filmet, hogy minél később kezdődjenek a mozielvonási tüneteim, úgy beleszögezett a fotelbe, hogy csak azt tudtam mondogatni : húúú, ez nagyon durva volt - pedig film közben eszembe se jutott a délutáni egyórás igazgatói eligazítás, meg a napok óta tartó munkahelyi pánikhangulat -, azon agyaltam film után sokáig, hogy kiknek is szól ez a film, először azt gondoltam, hogy 40-től fölfelé lehet képes igazán valaki megérteni, megérezni, aztán most azt gondolom, hogy mindenki átélheti a katartazist, akinek van az életében valami, amire visszatekinthet, de tény, hogy a filmben szerepeltetett korosztályokkal telitalálat az ábrázolás, egy idő után észrevettem, hogy nemcsak nevetgélek, hanem akarok a poénokon kuncogni, mert ha nem használom ezeket az apró feszültséglevezető lehetőségeket, akkor nehezen bírom ki a szembesítést többek között azzal, hogy a múlt érzései a múlté, a változás fáj(hat), és valóban, ha elmúlik, hadd menjen, és még több ilyen közhely jut most eszembe, még az a szerencse, hogy a filmben közhelynek nyoma sincs.
utóirat itt a blogon:
Nem egy romantikus alkotás, bár helyenként annak látszik, de ha valaki nem adja magát egy kis belső munkára, csupán szórakozást vár, más filmre vegyen jegyet.
03.12.
21:30
21:30
A Cirko mozi is bezár holnap, jó volt, hogy megnéztem a filmet, amit Z. kolléganőm ajánlott, ezt írtam a facebookra róla:
Nna még egy mozi, mielőtt bezár a Cirko is: Világpolgárok, 2020-as, igen lassú csörgedezésű tanmese, két csóró olasz (hát igen, ott is van ilyen) nyugdíjas és egy bolhapiacozó (értsd: soha nem lesz nyugdíja) férfi bebizonyítja, hogy igen, érdemes nagyot álmodni...
Nem, itt nincs múlt, csak jelen és jövő, és bár cseppet sem voltak a fiúk charme-osra, és különösebben mély érzelműre véve, a végén azért pityeregtem egy sort a négy bátor néző egyikeként, akik mind nők voltunk (hát igen)
03.13.
15:30
ma kezdődne a tél végi, léleksimogató, izraeli, városnézős hossszúhétvége, vagy miniszabi (ahogy Bridget Jones mondaná), helyette plusz ügyeletet vállaltam hétfő délelőttre, és Z.-vel elszállítottuk szolgálati telefonját önkéntes karanténba a lakásába elvonuló kolléganőnek
L.holnap reggeltájban ér haza külföldről, és bár nem a kritikus országok egyikéből, nagy valószinüleg ő is csatlakozik az önkéntes karantént vállalók csoportjához
reggeli telefonbeszélgetés:
én: Apa (jövő héten 79), hallottad-e, hírelik mindenhol, hogy a 70 éven felüliek maradjanak szépen otthon?
apám: nem
én közben hallom, ahogy szól a betelefonálós műsor.....
 |
| Jeruzsálem |
16:47
Apu most hívott, hogy K. telefonált, és apunak arra a szokatlanul határozott felvetésére, hogy most hétvégén ne rendelje ki megyei futballmérkőzés ellenőrzésére (ez volt az én kifejezett kérésem, lévén mindjárt 79 éves, és március 12-én volt szívműtétje 5. évfordulója), de elmondása szerint, az mlsz hangsúlyos kérése, hogy mindenhol legyen most ellenőr (legyen persze, de könyörgöm miért az öregek), hogy a hat rendező valóban megvan-e a nézők nélkül játszott meccseken, gratulálok mlsz, az előző rendszerben virágkorát élő apám persze, hogy erre nem mondott nemet
22:00
Hátrább az agarakkal! Már megint a saját káromon tanulok (de ezt most nem magyarázom el, elég annyi, hogy rájöttem :D )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése