Ha családod van és/vagy baráti köröd, érdemes készletezni a könyveit, hogy kölcsön tudd adni, ha egyedül vagy, és már nem tudsz hova tenni egy könyvet sem, a könyvtárban megtalálod.
A végén kezdem, ahogy Backman is a Mi vagyunk a medvékben, eldob egy mondatot az elején, hogy aztán az ember végigfalja a könyvet - azért vigyázva, hogy minden történésfalatot kellőképpen megrágjon az emésztés végett - az utolsó rejtélyes mondat megfejtéséért.
Tudom, az én felütésem korántsem rejtélyes, de nincs is ilyen szándékom, tisztán és világosan kürtölöm világgá, hogy megismerkedésünk - azaz az első olvasás óta - rajongó vagyok.
A nagymamám azt üzeni bocs volt nekem az első. És nem én találtam rá, á dehogy, kedves kollégáim tették az asztalomra, hogy ők már nagyon, és gondolták, hogy én is. Aztán kaptam a következőt, az Itt járt Britt Marie-t, a címszereplőt A nagymamámból... ismerhetjük, ezért izgalmas, de nem elengedhetetlen ebben a sorrendben olvasni, aztán vissza az elejére Az ember, akit Ove-nak hívnak -előbb olvasva, aztán a film, és nem, nekem nem csalódás, hogy nem az én filmem csinálták meg az alkotók, hanem a sajátjukat, nekem az is nagyon bejön, és különben is, olyan gazdag a könyv, elfér benne sokunk filmje - csak A hazavezető út minden reggel egyre hosszabb című stílusgyakorlat akasztott meg egy pillanatra hódolatgyakorlásomban, de csak míg bele nem kezdhettem (és ez szerencsére nagyon rövid idő volt) a Mi vagyunk a medvék kötetbe, és itt álljunk meg egy pillanatra.
E bejegyzés írása előtt szívesen olvastam volna Backmant és a műveit bemutató (és persze méltató) írást (hogy mégis mennyire vessem bele magam a szuperlatívuszok erdejébe), de vagy az én keresőm gyengélkedik.....vagy alig van, pedig.
Fredrik Backman mindenkinek szól. Végiggondoltam, hogy nem túlzok-e, de nem, korra, nemre, lakóhelyre, foglalkozásra és iskolai végzettségre rászűrve sem jön egy csepp ellenjavallat sem. Esetleg a potenciális olvasóközönség korát konkretizálhatnánk (ha nagyon muszáj, szerintem középiskolás korosztálytól felfelé), mert Frederik Backman az az író, aki az olvasó embernek ír, minden művében megjelenik minden korosztály, és olvasva tök könnyen tanulhat szülő/felnőtt a serdülőről és fordítva, mai gyermek a mai öregről és fordítva.
És hogy mik ezek a történetek, amik mindenkihez szólnak?
Csupa hétköznapi élet-, kis- és nagyközösségi történet, csupa olyan, amivel találkozhatnál vagy találkozol is, csupa olyan, ami körülvesz akár egyedülállóként élsz, akár családban, akár tartozol valamely klubhoz, csoporthoz, akár nem, az érzelmek és a személyes történetek mindig valami nagy mögöttesre mutatnak, a teljesség igénye nélkül az öregség, az elmúlás, a mindenféle különbözőség, az erőszak, a diszkrimináció, a ki- és megkerülhetetlen politika, és persze van benne könny, mosoly, szerelem, harag, félelem, humor ésatöbbi, ésatöbbi.
A történet mindig nagyon fontos és a másik, hogy azt hogyan meséli el. Ezért érdemes elolvasni Fredrik Backman könyveit.
Ezek azok a könyvek, amiket kamasz gyermek ajánlhat a szüleinek és fordítva, és egyikük sem fogja utána húzkodni a száját, hogy hja-hja persze, köszi, hanem le lehet ülni (vagy séta közben, nagyon tuti, tessék kipróbálni), és lehet beszélgetni mindazokról, amik velünk is megtörténhetnek, vagy meg is történtek....
(Most úgy néz ki, mintha szerintem elsősorban kamaszoknak és szüleiknek szólnának a könyvek? Akkor bocs, mert távolról sem így van, csak annyira megörültem ennek a családi kapcsolati "terápiás" lehetőségnek, hogy ki kellett emelnem)
Illusztráció legyen az eddig magyarul (legutóbb) megjelent könyv az
, ami a Mi vagyunk a medvék folytatása, a szerző szándéka lehet, hogy ne csak folytatásként legyen élvezetes, ezért elmesélgeti azt is, DE ha ez a könyv felkelti az érdeklődésedet, előtte olvasd el a Mi vagyunk a medvéket, nem csak azért, mert szerintem az a leg-leg-leg, hanem mert az Egymás ellen szereplőinek jelleme, cselekedeteik rugói (hiába mesél róluk a szerző) mégiscsak ott gyökereznek.
Kábé ennyit akartam írni, de most nem tudom, hogy fejezzem be, asszem szeretek Fredrik Backmanra és könyveire gondolni is, nem csak olvasni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése