Béke

Nem tudtam, hogy minden évben vágyom majd és minden évben visszajárok. És minden évben igyekszem több időt tölteni a közelében, rajta, a szentélyben. Nem kell buddhistának lenni, hogy megérintsen és mélyre fusson a varázsa. A nagy fehérség gömbölyded nyugalma a tisztáson a (zalai módra) hegy, igazság szerint domb tetején. Nem kell kegyelettel telni, elég, ha természetes vagy, olyan itt, mintha minden a helyére kerülne, szülők csitítják sikítozva fogócskázó  gyermekeiket, de a sikítozás is belefér. Fényképező kattintások, pózok Buddhával, Buddha nélkül, teljesítmény trappolás szintjein körbe-körbe, de itt lehet, bármi történik, mindenből nyugalom árad. Talán ez a béke.
Most építkezés van.  Látogatóház épül, köröskörül téglák, cserepek, felvonulási épület, korlátszalagok. De itt bármi lehet, mindenből nyugalom árad.
Azt hittük, rengeteg időnk van, lassan bandukoltunk fel az erdőn át a kék(!) jelzésen, amit rögtön le is fényképeztünk nagy boldogságomban, hogy minden mindennel összefügg, El Kékkinnyónk is vezet majd bennünket erre :)
Nem kell a beszéd, hogy lenyűgöző, csodás, tudjuk, hogy a másik is látja, járkálás, ülés, elmélyülés és jó, ha indulunk a szentély felé, mert az a rengeteg idő, az bizony múlik.
A szentélyt külön csodálom, egy falusi ház padlásteréből lett, bejárat a hegy felől, ahonnan jövünk, így mintha földszintre lépnénk, de a teraszon látjuk, a szerzetesek lakta ház tetején járunk, ami alattunk egy utcára nyílik.
Sem most, hogy építkezés van, sem az előző években, sehol semmi korlátozás, tiltó kiírás, hogy tilos a bemenet, a szemetelés, a rongálás, a bármi és valahogy mégis működik minden, mindenből nyugalom árad, a szerzetesek mosolya már ráadás, hogy eltelt a három óra és siessünk nyugodtan az erdőn át az útra, ahol apu-nagypapa vár, hogy visszavigyen a nyaralásba.

mert minden mindennel összefügg

http://stupa.hu/zalaszanto/