Úgy érzem, mintha már évek óta "majd' húsz éve" dolgoznék a "szociális szakmában", igen, így mondogatom jóideje, hogy majd' húsz, és negyven napon belül már úgy mondhatom, hogy huszadik éve dolgozom az éppen idézőjelbe gondolt ágazatban. Azt hiszem, mindannyian idézőjelben gondolkodunk róla - amíg még gondolkodunk, aztán már azt se -, akik csinálják, és akik jog- és egyéb szabályilag meghatározzák. A szociális szakma nem egységes. Miért is lenne, mondják sokan, hiszen annyiféle és annyi szintű képesítéssel (vagy anélkül) végezhető, mi tartaná össze? Bezzeg a pedagógusok, az orvosok, no ugye? Orvos orvosival, pedagógus ped. diplomával lehet, de mi? Minket mi tarthatna össze? Mondjuk a szakma? A szociális? Mert mit is csinálunk? No? Ugye? Pár éve molyolok azon a kinyilatkoztatáson, hogy ki végez szociális munkát? A kinyilatkoztató azt állította, hogy, aki szociális munka diplomával rendelkezik. A többi meg mittudjaő, családsegít, gondoz, ápol, legújabban szociális segítő munkát végez. A jogszabályokból is kiveszőben a kifejezés, szociális munka, meg is állt a veszekedés rajta. De mellette sajnos/szerencsére meghonosodni látszik a szociális munka napja/ünnepe (november 12), amikor környezetemben gyors és szűkkörű felmérést végezve, azt találtam, hogy az idős és fogyatékkal élő emberek ápolását, gondozását végzőkre gondoltak a megkérdezettek. Majd' húsz éve dolgozom a "szociális szakmában" és kezdem elfogadni, hogy a kezdetekkori identitáskeresésem beteljesületlen marad. A szociális szakma és én szép lassan elmegyünk egymás mellett. Kár érte, szép pár lehettünk volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése