De milyen jó egy hétvége itthon, a városomban. Ez most egy napló lesz nagy örömömben.
Azt terveztem, hogy ezen a hónapok óta első szabad hétvégén de aztán sehova se megyek, nem én, bekuckózom, idén úgyis borongós, esős október van Magyarországon, teszek-veszek-olvasgatok-jólelleszek, de aztán minden másképpen lett a teszek-veszek-olvasgatok megvolt és még sok minden más is.
Nyolc hónap telt utolsó fürdő-szauna élményem óta, szombat reggel elfutottunk hát L.-lel feleleveníteni az élményeket, aztán mikor gyűlni kezdett a népség, távoztunk, hogy legyen helye másnak is. Hazafelé benéztem korábbi hazafelém közelében nyílt indiai kifőzdébe, mert egy és két évvel ezelőtt is ilyenkor Indiában volt szerencsém tartózkodni, de nemlétező angoltudásommal nehezen kommunikáltunk, vettem egy kis feketelencse dahl-t és egy csapatit.
Másnap azon fogadalmak egyikével kezdtem, amit L-lel a fürdőben egyeztettünk, készítettem Beleolvasást, a tizenkettediket ITT, főztem indiait, Delhi bazárban vásárolt fűszerekkel, és mégiscsak elmentem a Margó Fesztivál zárónapjára, és jólesőnek hallgattam meg rögtön két beszélgetést. Jó, könyvet is vettem, és bele is olvasok majd, ez a könyv kívül szép, olyan északi csodásan kék, belül pedig jó, és Vajna Ádám fordította eredetiből, azaz norvégból.
A fesztivál előtt még jártunk L-lel a Vas utcában is szolidaritási néma óra volt az SZFE-nél.
Este további fogadalom, reményeim szerint régi/új szokás gyakorlása, és annyira jó, hogy holnap hétfő, és vár a munkahely, az is itthon, a városomban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése