Fésületlen és kusza gondolatok a Bezzeg podcast első epizódjáról miközben ezt hallom:
....."a magyar egy nagyon büszke ember", meg ezt: papó, mamó
Még az epizód felénél is azt próbálom belőni, hogy amikor az idős és öreg kifejezést használják, akkor melyik korosztály(ok)ra is gondolhat a három, a podcastban felvállalt korú, húszas éveiben járó beszélgető. Ekkor már leginkább saját nagyszüleiket emlegetik (akik mennyi idősek lehetnek? 65+? 75+?), valszeg valóban az öregkor képviselői, de közben ott villog a korábban említett "az 50 fölöttiek", meg hogy van olyan vélekedés, hogy 40 éves (sőt! 30 éves) kor fölött már nem érdemes élni, - jajistenem, ez tényleg nagyon riasztó, mert az utóbbiakat komolyan véve negyven, ötven éven át élünk (felcímkézetten, megbélyegzetten, és mivel nem érdemes, ezért vélhetően depressziós) öregen. (És közben az is elhangzik - emlékezzünk, hogy a beszélgetők 30 év alattiak-, hogy egyes közösségi média platformot, feltételezhetően az életkoruk miatt, már nem érzik magukénak.)
Azt hiszem, egy rendkívül fontos felejtődik el, hogy az élet egy folyamat, a gyerekkor, a felnövekvés, a felnőttkor, az öregedés sok évtizede, és nem egyik napról a másikra lépünk át fiatalságból az öregségbe.
Izgalmasan, felkavaróan indul az epizód, aztán ellangyosodik:
a fiatalok haragszanak az idősekre, hogy azok a múltban elk.rták a jövőjüket, ekkor azt gondoltam, hogy, egyetértek, magam részéről szánom és bánom és magyarázom a bizonyítványom, hogy én nem is..., én próbálkoztam, de passz, innen nem lehet folytatni, ezzel az érzéssel a fiatalság szívében miféle elfogadásra lehet számítani.
.
Nagyon szeretek mondásokon, szólásokon morfondírozni, a primér és a mélyebb jelentéseken, és hogy az én életemre hogyan vonatkozik,, az egyik itt hozotton meglepődtem, mint idősektől hallott, már idejétmúlt mondás, mert ezt én gondolkodni nem akaró, felsőbb (akár spirituális) hatalomban hívő és azokra támaszkodni akaróktól hallom inkább (és a szőr feláll a hátamon):
Ami nem öl meg, az megerősít. Az én olvasatom az, ami a podcastban is máshogy fogalmazva elhangzik, hogy ami nem öl meg, az legyengít, megnyomorít, beteggé tesz, traumatizál, tehát nem legyinteni, hanem mindenképp foglalkozni kell vele.
Nem könnyen, de összeraktam, a fiatalok és az öregek nem egy nyelvet beszélnek, konkrétan a fiatalok magyar-angol kevercsét az öregek nem értik, és még egy elavult szólást is behoztak angolul, ami szerintük nincs magyarul.....de akkor hogyan lehet a magyarországi idősek mondása, vagy itt most nemzetközivé szélesedtünk?
Lassan járj, tovább érsz (ez a következő kitárgyalt mondás), ennek a konklúziója az lett, hogy a fiatalok ezt nem tehetik meg (a lassan járást), mert ha nem gyorsak, lemaradnak mindenről. Ezen a ponton érkeztem meg a koromba, és kifejezetten örültem annak, hogy sehonnan nézve sem számítok fiatalnak, hogy az én értelmezésemben a lassan járás a feladat, a munka, az adott dolog kapkodásmentes, nem felületes végzését jelenti, általában az átgondoltságot, és bizony nem a Lassan járj.... mondással indokolnám, ahogy az elhangzott, hogy egyre későbbi életkorban vállalnak gyereket az anyák.
Izgalmas volt még az elején "a tiszteletet ki kell vívni" elterjedt szlogen felvetése, ami aztán sajnos ennyiben is maradt, még csak az sem derült ki, hogy mégis mit értünk (mit értenek a beszélgetők) tiszteleten, és most házi feladatom, hogy megfejtsem, mivel és hogyan vívhatja ki a (40 fölötti, vagy még idősebb) öreg a tiszteletet. A 7. percben elhangzókat többször meghallgattam, és sajnos így sem értem, hogyan és mi okból kerül össze a mondatban a sok idős által felemlegetett bölcsesség az idősek tömegközlekedési (elvi) privilegizált helyzetével....
A negyvenharmadik percben pöttyet bátortalanul, de elhangzik, hogy amikor valakit, mint idős férfit emlegetünk, ezzel "(...)kiragadjuk egy csoporttagságát, hogy melyik évben született, akkor az felülről nézve, elég abszurd(...)"
Összegezve kimondhatjuk, mindenki öreg, aki nem fiatal*.
És minden egy tablettel kezdődik.
Azt még elárulom, megfogalmazódik válasz a podcast leírásában feltett kérdésre, hogy kinek a felelőssége Fésületlen és kusza gondolatok a Bezzeg podcast első epizódjáról miközben ezt hallom:
....."a magyar egy nagyon büszke ember", meg ezt: papó, mamó
Még az epizód felénél is azt próbálom belőni, hogy amikor az idős és öreg kifejezést használják, akkor melyik korosztály(ok)ra is gondolhat a három, a podcastban felvállalt korú, húszas éveiben járó beszélgető. Ekkor már leginkább saját nagyszüleiket emlegetik (akik mennyi idősek lehetnek? 65+? 75+?), valszeg valóban az öregkor képviselői, de közben ott villog a korábban említett "az 50 fölöttiek", meg hogy van olyan vélekedés, hogy 40 éves (sőt! 30 éves) kor fölött már nem érdemes élni, - jajistenem, ez tényleg nagyon riasztó, mert az utóbbiakat komolyan véve negyven, ötven éven át élünk (felcímkézetten, megbélyegzetten, és mivel nem érdemes, ezért vélhetően depressziós) öregen. (És közben az is elhangzik - emlékezzünk, hogy a beszélgetők 30 év alattiak-, hogy egyes közösségi média platformot, feltételezhetően az életkoruk miatt, már nem érzik magukénak.)
Azt hiszem, egy rendkívül fontos felejtődik el, hogy az élet egy folyamat, a gyerekkor, a felnövekvés, a felnőttkor, az öregedés sok évtizede, és nem egyik napról a másikra lépünk át fiatalságból az öregségbe.
Izgalmasan, felkavaróan indul az epizód, aztán ellangyosodik:
a fiatalok haragszanak az idősekre, hogy azok a múltban elk.rták a jövőjüket, ekkor azt gondoltam, hogy, egyetértek, magam részéről szánom és bánom és magyarázom a bizonyítványom, hogy én nem is..., én próbálkoztam, de passz, innen nem lehet folytatni, ezzel az érzéssel a fiatalság szívében miféle elfogadásra lehet számítani.
.
Nagyon szeretek mondásokon, szólásokon morfondírozni, a primér és a mélyebb jelentéseken, és hogy az én életemre hogyan vonatkozik,, az egyik itt hozotton meglepődtem, mint idősektől hallott, már idejétmúlt mondás, mert ezt én gondolkodni nem akaró, felsőbb (akár spirituális) hatalomban hívő és azokra támaszkodni akaróktól hallom inkább (és a szőr feláll a hátamon):
Ami nem öl meg, az megerősít. Az én olvasatom az, ami a podcastban is máshogy fogalmazva elhangzik, hogy ami nem öl meg, az legyengít, megnyomorít, beteggé tesz, traumatizál, tehát nem legyinteni, hanem mindenképp foglalkozni kell vele.
Nem könnyen, de összeraktam, a fiatalok és az öregek nem egy nyelvet beszélnek, konkrétan a fiatalok magyar-angol kevercsét az öregek nem értik, és még egy elavult szólást is behoztak angolul, ami szerintük nincs magyarul.....de akkor hogyan lehet a magyarországi idősek mondása, vagy itt most nemzetközivé szélesedtünk?
Lassan járj, tovább érsz (ez a következő kitárgyalt mondás), ennek a konklúziója az lett, hogy a fiatalok ezt nem tehetik meg (a lassan járást), mert ha nem gyorsak, lemaradnak mindenről. Ezen a ponton érkeztem meg a koromba, és kifejezetten örültem annak, hogy sehonnan nézve sem számítok fiatalnak, hogy az én értelmezésemben a lassan járás a feladat, a munka, az adott dolog kapkodásmentes, nem felületes végzését jelenti, általában az átgondoltságot, és bizony nem a Lassan járj.... mondással indokolnám, ahogy az elhangzott, hogy egyre későbbi életkorban vállalnak gyereket az anyák.
Izgalmas volt még az elején "a tiszteletet ki kell vívni" elterjedt szlogen felvetése, ami aztán sajnos ennyiben is maradt, még csak az sem derült ki, hogy mégis mit értünk (mit értenek a beszélgetők) tiszteleten, és most házi feladatom, hogy megfejtsem, mivel és hogyan vívhatja ki a (40 fölötti, vagy még idősebb) öreg a tiszteletet. A 7. percben elhangzókat többször meghallgattam, és sajnos így sem értem, hogyan és mi okból kerül össze a mondatban a sok idős által felemlegetett bölcsesség az idősek tömegközlekedési (elvi) privilegizált helyzetével....
A negyvenharmadik percben pöttyet bátortalanul, de elhangzik, hogy amikor valakit, mint idős férfit emlegetünk, ezzel "(...)kiragadjuk egy csoporttagságát, hogy melyik évben született, akkor az felülről nézve, elég abszurd(...)"
Összegezve kimondhatjuk, mindenki öreg, aki nem fiatal*.
És minden egy tablettel kezdődik.
Azt még elárulom, megfogalmazódik válasz a podcast leírásában feltett kérdésre, hogy kinek a felelőssége betemetni a generációk közötti szakadékot.
A podcast neve különben becsapós lehet, mert a Bezzeg az én időmben..... szigorúan a huszonévesek jelenjéről szól huszonévesektől huszonéveseknek.
Asszem megnézem újra a Logan futását. (sci-fi, akció 1976-ból)
*Az emberi életkorokat leggyakrabban biológiai alapon osztják fel: gyermek-, felnőtt- és időskorra. Fontos, hogy az egyes szervezetek által használt különféle korcsoportok nem egységesek, ami nem meglepő, hiszen egyes korok és társadalmak közvélekedése nagy különbséggel ítéli meg, hogy meddig tart a gyermekkor, vagy például ki számít már idősnek.
Az ENSZ legtöbbször használt csoportosítása szerint (...) az öregkor 60 évesek és idősebb korúak. (...) Ezzel szemben az Európai Unió és az Európa Tanács általában a 65 éves kornál húzza meg az időskor alsó határát, hiszen a legfejlettebb országokban a hivatalos nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év körül van. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az idősödést 50 éves kortól számolja, és az időskor több szakaszra bontását ajánlja: 50–59 év az áthajlás kora; 60–74 év az idősödés kora; 75–89 év az időskor; 90–100 év az aggkor; 100 év felett a matuzsálemkor.
(forrás: KSH Népességtudományi Kutatóintézet).
*Az emberi életkorokat leggyakrabban biológiai alapon osztják fel: gyermek-, felnőtt- és időskorra. Fontos, hogy az egyes szervezetek által használt különféle korcsoportok nem egységesek, ami nem meglepő, hiszen egyes korok és társadalmak közvélekedése nagy különbséggel ítéli meg, hogy meddig tart a gyermekkor, vagy például ki számít már idősnek.
Az ENSZ legtöbbször használt csoportosítása szerint (...) az öregkor 60 évesek és idősebb korúak. (...) Ezzel szemben az Európai Unió és az Európa Tanács általában a 65 éves kornál húzza meg az időskor alsó határát, hiszen a legfejlettebb országokban a hivatalos nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év körül van. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az idősödést 50 éves kortól számolja, és az időskor több szakaszra bontását ajánlja: 50–59 év az áthajlás kora; 60–74 év az idősödés kora; 75–89 év az időskor; 90–100 év az aggkor; 100 év felett a matuzsálemkor.
(forrás: KSH Népességtudományi Kutatóintézet)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése