Azt mondják, újhold van, újratervezés, új tervek ideje, már egy hete vagyok ebben az újban, elfogadom, de nem szeretem. Aztán ma is új, most már rutinból jön, hogy ezt sem szeretem? Talán túl sokat vártam -mondja elnéző énem, nem túl sokat, hanem mást -mondja a józan, kiforrottabb, figyelmesebb és biztonságos keretek között vezető utat, pedig azt adja, amit ígért, papírt a legrövidebb idő alatt, és ugyan tündéri segítséggel bálba megyek majd esténként, de sokadszor lesz még sokáig dolgom, hogy szedegessem az ocsú közül a tiszta búzát.
Én akartam? Én akartam.
Megint a második megérzésre hallgattam. (te ne tedd ezt barátom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése