ágykabát

tegnap este erős náthás, hidegrázós állapotomban nagyon büszke voltam magamra, szót mentettem. kimentettem a feledés homályából egy szép magyar szót azzal, hogy eszembe jutott és magam elé motyogtam, miközben keresgéltem a polcokon azt a ruhadarabot, amit egy turkálóban vásároltam és mindezidáig hordtam kardigánként, melegítő fölsőként, háziruhaként és most végre rájöttem, hogy ez a halvány szürke alapon apró rózsaszín virágos, rózsaszín paszpólos elöl gombos ruhanemű nem más, mint ágykabát. azt hittem, ezt a műfajt nagymamámmal együtt temettem el. a városival. aki sok nappalt is ágyban töltött. és hogy ne hálóingben fogadja az esetleges vendégeket, ezek mi vagyunk vagy a szomszéd Gelsei néni, volt neki szép, színes ágykabátja. kívül fényes, szikrázó anyag, belül meleg, bolyhos. ez akkoriban volt, mikor nem 25 fok volt az alapfűtés a lakásban, mikor a pincében tárolták a szenet, a fát az emeletes házakban lakók is. ekkor volt nappalra az ágykabát, éjjelre a vizes palack. forróvizes. ami hamar átfűtötte a dunyhát és olyan lett, mint egy igazi kemence. csak a dunyha nehéz.
aztán ma rákerestem a neten, van egy cég, ami ágykabátot kínál, szépet, bár nem színes, szikrázó, fényes, de belül biztosan meleg. vajon tetszene nagymamának?